Heisler: Fontos társadalmi tisztség az Európai Zsidó Kongresszus alelnökének lenni
Az Európai Zsidó Kongresszus a múlt héten Stockholmban alelnökévé választotta Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét. A négyéves megbízatás jelentőségét mutatja, hogy az 1986-ban alakult, 43 ország zsidó közösségeit összefogó szervezet most első ízben választott magyar alelnököt. Az új pozícióról és svédországi tapasztalatairól kérdeztük a Mazsihisz elnökét.
Milyen súlya van az Európai Zsidó Kongresszus alelnöki tisztségének?
Egy jelentős európai zsidó szervezet, fontos társadalmi tisztségéről van szó. Lehetőséget biztosít a magyar zsidóság sajátos szempontjainak európai szintű megjelenítésére. A tisztség azonban nem kizárólag a személyemnek szóló bizalom, inkább a sokszínű magyar zsidóság nemzetközi elismerését visszaigazoló pozíció. Jelentőségét az adja, hogy nagyobb súlya van annak, amit a külvilág felé közvetítünk. Ha visszaemlékezünk az elmúlt évek zsidóságot érintő magyar belpolitikai konfliktusaira, akkor látszik, az élő nemzetközi kapcsolatok milyen fontosak a közösségünk számára.
Az Európai Zsidó Kongresszus, hogy viszonyul a Zsidó Világkongresszushoz, amelynek 2013 óta ugyancsak alelnöke?
A magyar származású Ronald S. Lauder által vezetett Zsidó Világkongresszus természetesen az egyik legjelentősebb érdekképviseleti szerve a világ zsidóságának. A Világkongresszusnak tajga az Európai Zsidó Kongresszus ugyanúgy, mint más földrészek zsidó kongresszusai. Az európai zsidó érdekeket és értékeket a Moshe Kantor által vezette szervezet képviseli. Fontos témákban, mint például az európai zsidó intézmények biztonsági kérdései, a két szervezet között szoros együttműködést tapasztalok.
A tisztújításon kívül milyen kérdéseket érintettek az Európai Zsidó Kongresszus stockholmi találkozóján?
Kiemelt téma volt az elmúlt évek menekült hulláma és az abból fakadó kockázati tényezők. Az európai országokban különböző mértékben jelentkező probléma komoly kihívás elé állítja az európai zsidó vezetőket. Ennél azonban sokszor lényegesen nehezebben kiszámíthatóak a közösségeinket körülvevő társadalmi folyamatok. A bizonytalanságok érthető aggodalommal töltik el a zsidó közösségek tagjait szerte Európában. Az idegenektől való félelem sok helyen, politikai szinten is legitimmé tette a gyűlölködést. Ma ez a migránsokat sújtja, de a konferenciánkon több zsidó vezető is megfogalmazta félelmét, a gyűlölet bármely kisebb ellen felhasználható.
stckhom_zsinagoga.jpg
Zsinagóa Stockhom
Stockholm adott otthont az Európai Zsidó Kongresszusnak, a svéd fővárosban mi volt érzékelhető mindebből?
Vendéglátóink elmondták, hogy Svédországban a zsidóság egyike az öt bevett, államilag elismert kisebbségnek, ami különleges státuszt biztosít számukra. A húszezer fős svéd zsidóság egy olyan társadalomban él, ahol a lakosság 20% nem svédországi születésű. Fezsültséget okoz, hogy sokan olyan kultúrában nőttek fel, ahol az anticionizmus és az antiszemitizmus államilag támogatott, elfogadott ideológia. Az egyébiránt rendkívül toleráns Svédországban ennek kezelése még megoldásra vár.
Oktatással lehet ezen segíteni?
Aki iskolát nyit, az a jövőnek épít, a mintegy 4500 fős stockholmi zsidó közösség most vette birtokába az új, nyolcszáz férőhelyes zsidó iskoláját. Számunkra figyelemre méltó, ahogyan ebben az intézményben ügyesen ötvözték a “Scheiber Iskolát a Bálint Házzal”. Több funkciós közösségi komplexumot hoztak létre, ahol a tantermek mellett kóser kávézó, cukrászda, rendezvényterem is helyet kapott. Számomra talán legizgalmasabb az épület tetején kialakított játszótér volt. Úgy gondolom, van még mit tanulnunk, de ahogyan mondani szokás: „az nem szégyen”
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
