Heisler András: Zsidó közösség számára soha sem lesz elfogadható a gyűlöletkeltés
Június első hetében került megrendezésre az idén 110 éves American Jewish Committee AJC – Amerikai Zsidó Kongresszus éves konferenciája Washingtonban. Az eseményen mintegy 2700 fő jelent meg. A nagyhírű és rendkívül befolyásos szervezet minden évben meghív az amerikai kontinensen kívüli zsidó szervezetek vezetőit is, akik a három napos konferencia során lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek a megbeszéléseken és a különféle szekciókban beszéljenek hazájuk zsidó közösségeiről, gondjaikról és munkájukról.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) részéről Heisler András elnök és Csillik Dávid a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának elnöke kapott személyes meghívást a konferencián való részvételre. A konferencián Magyarországot képviselte még Szalai Kálmán a Tett és Védelem Alapítvány részéről.
Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke az alábbi gondolatokat osztotta meg a konferencia résztvevőivel, amelyet szerkesztett formában közlünk.
A magyarországi zsidóság ma széles infrastruktúrával és szervezeti háttérrel rendelkezik. Zsidó civil szervezetek sokasága működik együtt és rivalizál egymással, kiépített szociális és oktatási intézményrendszer áll a rendelkezésünkre, a bölcsődétől az egyetemig választható „zsidó opció” a köz és felsőoktatásban egyaránt, kórházunk egyes területeken (elsősorban a gerontológiát tekintve) versenyképes a legerősebb magyar egészségügyi intézményekkel is. Ha valaki ma zsidóként szeretne élni Magyarországon, annak erre megvan a lehetősége.
Az országban ugyan erős a verbális antiszemitizmus, de fizikai atrocitások lényegében nincsenek. Ezeket az értékeket azonban meg kell őrizni, s ehhez erős érdekvédelmi tevékenység kell. A Magyarországi zsidó Hitközségek Szövetsége, mint a legnagyobb és legjelentősebb zsidó infrastruktúrával rendelkező zsidó ernyőszervezet következetesen próbálja a zsidó érdekeket képviselni a közéletben. Szövetségünk törekszik a hatalommal való együttműködésre, de léteznek olyan határok, melyeket nem vagyunk hajlandóak átlépni. A történelmünk tárgyalásában, emlékezet-politikai kérdésekben ugyanis nem tudunk semmiféle kompromisszumot kötni. Számunkra a történelem, s kiemelten a holokauszt vonatkozásában a hiteles emlékezés kulcsfontosságú: ragaszkodunk ahhoz, hogy a holokauszt nem a német megszállással kezdődött, hanem egy jóval hosszabb folyamat eredménye és nem akarunk eltekinteni a felelősök konkrét megnevezésétől. Mára a magyar kormány is tudja, hogy ezekben a kérdésekben, a Horthy rendszer kifehérítésében, náci, vagy nácibarát minisztereknek szentelt emlékművek felállításában Szövetségünk nem kompromisszumképes.
Magyarországon fizikai atrocitások nem érik a zsidó közösséget. De pontosan tudjuk, hogy a holokauszt is kocsmai antiszemitizmussal kezdődött. A rendszerváltás időszakához képest a verbális antiszemitizmus rendkívüli mértékben felerősödött az utóbbi évek során és egy szélsőjobboldali párt révén a parlamentbe is bekerült. A Jobbik, parlamenti pártként, a zsidó származás nyilvántartására tett javaslatot (a politikai vezetők körében), illetve bejelentette igényét az 1882-83-as tiszaeszlári vérvádper felülvizsgálatára. Mindezt a 21. században.
Kormányoldalról rendkívül sok kiváló nyilatkozat hangzott már el a korabeli magyar hatóságok felelősségéről, arról, hogy a magyarországi zsidóság a magyar nemzet része, továbbá az emlékezés fontosságáról. Orbán miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, Lázár János miniszter kiváló beszédet tartott az UNESCO párizsi ülésén, Áder államelnök pedig a legnagyobb magyar temetőnek nevezte Auschwitzot a holokauszt hetvenedik évfordulóján. A felsoroltak példaértékű megnyilatkozások, fontos deklarációk voltak. Mégis, a magyarországi zsidó közösséget aggasztják azok a politikai mozgások, melyek a mai kommunikációt jellemzik. Aggasztó, hogy az egész Európa számára megoldatlan menekültkérdés problémáját egyfajta gyűlöletbeszéddel próbálják kezelni Egy zsidó közösség számára soha sem lesz elfogadható a gyűlöletkeltés, tekintet nélkül arra, hogy kik, mely személyek és csoportok ellen irányul – már csak történelmi tapasztalataink okán sem lehet ez másképp.
Pontosan tudjuk, a gyűlölet olyan, mint a vírus: a társadalom egyik csoportjáról szinte észrevétlenül képes átvándorolni a másikra. Ugye emlékszünk, mikor a századforduló környékén még csak a jöttment galíciai zsidók kirekesztését hirdették egyes antiszemita politikusok. Aztán eljött az idő, amikor már az egész zsidóság kifosztásának és elpusztításának államilag támogatott programjával kellett szembesülnie a kortársaknak.
A Mazsihisz nem helyeselheti sem nemzetiségek, sem vallási közösségek, sem bármilyen kisebbség, így a menekültek elleni gyűlöletkeltést sem: sem önérdekből, sem pedig azért, mert nem csak tudjuk, de nagyon komolyan is vesszük a Szentírás tanítását, hogy minden emberi lény Isten képére teremtetett.
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
