Heisler András: Társadalmi nyitásra, szövetségesekre van szükség a gyűlölet ellen

---

heisler_tomlantos.jpg
Fotó: Szentgyörgyi Ákos

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke tegnap este a Tom Lantos Intézetben tartott előadást Zsidó Érdekképviselet: Politikai válaszok az antiszemitizmusra címen és úgy látta, hogy rövidtávon bizonyosan nincs ok komoly aggodalomra, mivel Magyarországon még gyengült is a nyílt antiszemitizmus politikai képviselete. Másfelől viszont aggasztó társadalmi folyamatokra is figyelmeztetett, amelyek egyelőre nem közvetlenül a zsidók ellen irányulnak.

Heisler előadása elején egyértelműen leszögezte, hogy Magyarországon jelenleg nincs érdemi befolyással rendelkező antiszemita politikai erő sem kormányon, sem ellenzékben. Magyarország kormányát csak igazságtalanul lehet bármiféle antiszemitizmussal vádolni (a MAZSIHISZ egyértelműen megvédte az ilyen vádaktól a kormányt még a Zsidó Világkongresszus elnökének egy elhibázott nyilatkozatával szemben is a nyár folyamán). Senkinek meg sem fordul a fejében diszkriminatív jogszabályok bevezetése, senki nem képvisel a kormánypártok politikusai között zsidóellenes politikai nézeteket és magától értetődő tárgyalópartnereknek tekinti a kormányzat a nagyobb zsidó szervezetek képviselőit.

Ráadásul, tette hozzá, még a Jobbik is változtatott a retorikáján, felhagyott a nyíltan rasszista beszéddel.

Az állam képviselői szép és felelős nyilatkozatokat tesznek a Holokauszt emlékezetével kapcsolatban, folyamatos az együttműködés a nagy zsidó szervezetek és a kormány között, a vallásgyakorlás jogát sem kívánja senki korlátozni, a körülmetélés és a kóservágás elé nem gördítenek akadályt a törvényhozók.

A politikai folyamatok tehát megnyugtatóak, de továbbra is súlyos társadalmi örökséggel kell küzdenünk Heisler szerint: a „nemzeti önfelmentés hagyományával”. Azzal a veszélyes féligazsággal, hogy a magyar nemzet mindig minden történelmi folyamatnak csak az áldozata volt, nincs felelőssége saját történetében, minden bajt kívülről hoztak ránk idegen erők. Ez az elképzelés épp azért veszélyes, mert féligazság: valóban sok külső csapást szenvedtünk el mi, magyarok, de ez nem törli el a felelősséget, amellyel szembe kell néznünk.

Ennek elhárítása azért veszélyes, mert megbénítja a nemzet önismeretét, nem teszi lehetővé a tanulságok levonását, így a hibák jövőbeni elkerülését sem és félrevezető magyarázó elve minden probléma mögött megtalálja az „idegen” ármányt. Márpedig az idegent a történelem során nagyon sokszor azonosították a zsidóval. A legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy a magyar közbeszédet eluralta a félelem az ismeretlen idegentől, ami, bármilyen veszélyes is, érthető. Nagyon sok kiszolgáltatott honfitársunk van olyan helyzetben, hogy féljen minden bizonytalanságtól, ők maguk is áldozatai ezeknek a folyamatoknak.

Ebben a helyzetben az erős, következetes érdekvédelemhez a határozottság, eltökéltség mellett szövetségesek keresésére van szükség, mert bárki kerülhet – akár véletlenül is – a bűnbak szerepébe. Fontos, de nem elég Heisler szerint zárt ajtók mögött tárgyalni, a zsidó hitközségnek nyitnia kell a magyar társadalom felé, segítenie kell az állampolgári ismeretek, a demokratikus együttműködés képességének átadását, erősítenie a társadalmi szolidaritást és megőrizni e függetlenségét a bal és jobboldali politikai pártoktól egyaránt, nem szabad semmilyen módon részt vennie a pártpolitikai csatározásokban.

***

Az esemény a Szombat folyóirat és a Tom Lantos Intézet által szervezett Tabuk nélkül – előadás- és beszélgetéssorozat részeként került megrendezésre. A sorozat következő beszélgetésének időpontja, 2016. december 7, szerda 18:00 óra – Barna Ildikó, tanszékvezető (ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszék): Hogyan mérhető az antiszemitizmus? címmel tart előadást a Bálint Ház nagytermében. A további programokról ide kattintva kap tájékoztatást.

---