Geszti Péter és Dietz Edit Till Attilával beszélgetett a Purimfeszten
Két életünk van, a második akkor kezdődik, amikor ráébredünk, hogy az időnk véges – Az idei Purimfeszt programsorozat záróeseményén a Rumbach Zsinagóga adott otthont egy különösen személyes hangvételű beszélgetésnek, amelyen Till Attila moderálásával Geszti Péter és felesége Dietz Edit osztották meg gondolataikat identitásról, családról, alkotásról és kapcsolatuk történetéről. Rubin Eszter beszámolója. Fotók: Ritter Doron
Geszti Péter először arról mesélt, hogy számára a zsidó identitás kérdése nem egyszerűen meghatározható fogalom, az életében a zsidóság inkább kulturális és gondolkodásbeli örökségként van jelen. A kérdezés, a kételkedés, a vitára való hajlam és a gondolkodás szabadsága olyan hagyományok, amelyek szerinte erősen kapcsolódnak a zsidó kulturális örökséghez, és amelyek formálták a személyiségét.

Felidézte családja történeteit, a korábbi generációk sokszor a történelem kényszerei között próbáltak alkalmazkodni a környezetükhöz, a családi múltban sokszor volt jelen a hallgatás, és csak később vált érthetővé számára, hogy emögött milyen történelmi tapasztalatok és félelmek húzódtak meg, a családnevek és identitásformák megváltoztatása sok esetben a túlélés vagy a társadalmi beilleszkedés eszköze volt.
A beszélgetés legszemélyesebb része Geszti Péter és Dietz Edit kapcsolatáról szólt. A házaspár arról beszélt, hogy kapcsolatuk alapját a kölcsönös bizalom és tisztelet adja. Dietz Edit felidézte a pillanatot, amikor első gyermekük megszületésekor hirtelen megélte az érzést, hogy már nincs egyedül a világban, a család létrejötte számára újfajta biztonságérzetet jelentett, és egyben új élethelyzetet, amelyben a felelősség és az egymásra utaltság mindennapi tapasztalattá vált.
A pár arról is beszélt, hogy egy hosszú kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy kinek van igaza egy vitában, sokkal fontosabb, hogy mi szolgálja a kapcsolat fennmaradását és működését. Ehhez gyakran kompromisszumokra van szükség, valamint arra, hogy a felek hagyják egymást olyannak lenni, amilyenek valójában. A szeretet sokszor azt is jelenti, hogy teret adunk a másiknak, és elfogadjuk a különbözőségeket.
A családi háttér és a gyerekkor élményei erősen befolyásolják, hogyan gondolkodik valaki a saját családjáról, sok emberben erős vágy él, hogy másképp csinálja a dolgokat, mint ahogy a szülei tették, különösen akkor, ha úgy érzi, hogy gyerekkorában valami hiányzott. Ugyanakkor fontos felismerni, hogy a gyerekeknek nem feltétlenül ugyanazokra a dolgokra van szükségük, mint amire a szülők gondolnak, a túlzott elvárások és az állandó teljesítménykényszer terhet jelenthet számukra.
Dietz Edit hangsúlyozta, hogy számukra a szeretet és az elfogadás jelenti az alapot, a legfontosabb, hogy a családban mindenki érezze a támogatást és azt a biztonságot, amelyben önmaga lehet. Ez a szemlélet a gyereknevelésben is meghatározó számukra, igyekeznek olyan légkört teremteni, ahol a gyerekek szabadon kérdezhetnek, véleményt mondhatnak és megélhetik a saját útjukat.

Két lányuk éppen tinédzserkorban van, ez a korszak azonban nagyon nehézzé ssőt mostanában sokszor lehetetlenné teszi a velük való kommunikációt, így inkább kettesben járnak sétálni, ami jó tere a beszélgetéseknek. Egyetértettek abban, hogy kapcsolatukban nincs alá-fölérendeltség, egyikük sem tekinti magát főnöknek. Geszti szerint egy kapcsolatban nem az a fontos, hogy ki irányít, hanem az, hogy a két ember karaktere hogyan tud egymás mellett működni. A lényeg, hogy egyikük se próbálja megváltoztatni a másikat, hanem inkább teret adjanak egymás személyiségének.
Humorral beszéltek arról, mennyire különbözően viszonyulnak a rendhez és a hétköznapi szokásokhoz. Geszti megjegyezte, hogy felesége rendmániája miatt, sokszor úgy érzi, egy lakberendezési magazinban él, de ehhez is tudott alkalmazkodni és már képes vigyázban vagy derékszögben aludni.
A házasság természetéről szólva Geszti úgy fogalmazott, egy házasság nem pusztán érzelem, hanem egyfajta közös alkotás, és tehetség kell ahhoz, hogy két ember hosszú távon együtt tudjon maradni. Ehhez figyelemre, jelenlétre és folyamatos alkalmazkodásra van szükség. Az embernek észre kell vennie, ha a másik változik, és képesnek kell lennie arra, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodjon.
A beszélgetés során közéleti és morális kérdések is szóba kerültek. Geszti arról beszélt, hogy az életben szerinte két alapvető érték különösen fontos, a tehetség és a tisztesség, minden más ezekhez képest másodlagos. A tisztesség különösen fontos, mert az határozza meg azokat az erkölcsi kereteket, amelyek között az ember döntéseket hoz. A kulturális életben dolgozva sokszor olyan helyzetek adódnak, amikor választani kell, valaki a könnyebb utat választja és beáll egy hatalmi rendszer mögé, mondta Till Attilának, aki a Tv2-nél dolgozik, vagy inkább megőrzi a függetlenségét, még akkor is, ha ez nehezebb.

Az ilyen döntéseket a házaspár közösen hozza meg, és számukra fontos, hogy ezek mögött közös értékrend álljon. A családi életben is hasonlóan gondolkodnak, a legfontosabb az egymás iránti figyelem, a közös értékek és az a tudat, hogy a kapcsolatuk egy folyamatosan formálódó történet.
A kreatív munka Geszti Péter számára nem csupán szakma, hanem gondolkodásmód is. Egy dal vagy egy koncert szerinte ugyanúgy egyfajta szellemi konstrukció, mint egy film vagy egy televíziós műsor, különböző elemekből áll össze, és akkor válik teljessé, amikor a közönségben is hatást vált ki. Az alkotás öröme abban rejlik, hogy az ember valami olyasmit hoz létre, ami korábban nem létezett.

Dietz Edit számára természetes, hogy támogatja férje alkotói munkáját, és igyekszik olyan körülményeket teremteni, amelyek között szabadon dolgozhat, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a ő maga is saját útját járja. Szerinte egy jól működő kapcsolatban mindkét félnek szüksége van arra, hogy megőrizze a saját szabadságát és kreativitását.
Szó esett a munka és a család viszonyáról. Mindketten alkotó emberek, akik sok projektben vesznek részt, ezért különösen fontos számukra, hogy a családi élet ne váljon pusztán újabb feladattá vagy projektté. A család nem úgy működik, mint egy vállalkozás, hiszen tagjai nem cserélhetők, és a kapcsolatokat nem lehet pusztán célok vagy szerződések mentén fenntartani, sokkal inkább érzelmi közösség, amelynek alapja az egymás iránti figyelem és gondoskodás.
Így végül a beszélgetés visszatért a házasság kérdésére. Geszti szerint ahhoz, hogy egy kapcsolat hosszú távon működjön, jelenlétre van szükség, az embernek észre kell vennie a másik rezdüléseit, változásait, és reagálnia kell rájuk. Egy kapcsolatban ugyanúgy szükség van kreativitásra és figyelemre, mint bármilyen más közös alkotásban.

Az élet valódi értelmét végső soron az adja, hogy az ember milyen kapcsolatokat tud kialakítani. A karrier, a pénz vagy a társadalmi elismerés mind fontos lehet, de ezeknél sokkal többet jelent az, ha az embert szereti a családja, ha képes szeretetet adni a gyermekeinek, és ha a mindennapokban meg tudja élni azokat az egyszerű pillanatokat, amelyek igazán értékessé teszik az életet.
Geszti Péter szerint mindenkinek két élete van, és a második akkor kezdődik, amikor az ember ráébred, hogy az élet véges
Az est hangulatát végig személyesség és humor jellemezte, a közönség olyan beszélgetés részese lehetett, amelyben a vendégek saját történeteiken keresztül beszéltek az élet fontos kérdéseiről, családról, munkáról, alkotásról és arról, mi ad valódi értelmet a mindennapoknak. A program méltó lezárása volt a Purimfeszt kulturális rendezvénysorozatának.

Balatonfüred, Mazsihisz, nyár, közösség – 2026-ban ismét együtt a Balaton partján
Rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz március 8-án, vasárnap
Kántorkoncert és purim a Rumbachban: „Az ima és az ének felemel minket és összeköt”
Balatonfüred, Mazsihisz, nyár, közösség – 2026-ban ismét együtt a Balaton partján
Rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz március 8-án, vasárnap