Féner Tamás, a zsidó múlt fényképésze 78 éves
A holokausztot Pesten túlélve kezdhette el a nyitott szellemű, érdeklődő kisfiú a Wesselényi utcai zsidó általánost, amelyet aztán nemsokára államosítottak. Nagyszülei papírhulladék-pincéjéből szerezte be az olvasnivalókat és nála nem csak elcsépelt mondás, hogy kinyílt a szeme a világra. Különösen annak a fényképezőgépének a lencséjén át, amelyet kiskamasz korában kapott.
Rögtön nekiállt kitanulni a fényképezés technikáit önképzéssel és érettségi után a Kádár-kor legendás kultúra-népszerűsítő magazinjához, a Film, Színház, Muzsikához került, először gyakornoknak, aztán itt maradt a lap fénykorának három évtizedében, itt töltötte el a Kádár-kort. A művészfotók nagymesterévé vált, de egyre inkább arra figyelt, ami a kulisszák mögött történik, a nem kirakati pillanatokra, a művészet valódi születésére.
Eközben még a magyar fénykép-elméleti gondolkodást is megújította a Fotóművészet című újság élén töltött két évtizedben, aztán a rendszerváltás környékén és közvetlenül utána napilapoknál is dolgozott: nem vált el benne a fotóművész és a fotóriporter.
A budapesti zsidóság életét dokumentáló, 1983-ban bemutatott fotósorozat volt talán a legszemélyesebb, legbensőségesebb munkája, amely azt mutatja meg, ahogy egy egyre gyengülő, lassú fojtás alatt élő, rémes traumákon átesett közösség próbál megkapaszkodni a régi szertartásokban, rítusokban, amelyekben felfedezni vélte az Istent, akire mindennél nagyobb szüksége lenne. Saját gyerekkori emlékei derengenek át a fotókon, valamilyen varázslattal odamontírozta saját közössége mögé a múltat, amelynek még ő is tanúja volt kisgyerekként. Az elpusztítás kísérletének és aztán a rákosista vallásüldözésnek is. A Néprajzi Múzeum kiállításából némi botrány is lett, vigyázni kellett Izraellel szemben álló szövetségeseink érdeklődésére.
A magyar sajtófotózás több nagy korszakának „nagy öregje” idén kapta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének életműdíját 50 éve tartó, szerteágazó ténykedésére: arra, hogy már lassan 60 évtizede figyel ránk szakadatlanul és dokumentálja, amit művelünk és amit velünk tesznek. Már 60 éve figyel minket egy gép lencséjén keresztül. Szeretnénk még sokáig magunkon érezni ezt a mindent látó tekintetet.
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték
