Evett-e Jézus bagelt, avagy miért lettek zsidómániásak a kínaiak?
„A Talmud titka: hogyan legyünk gazdagok”: ilyen típusú önsegítő bestsellerek uralják a kínai könyvpiacot és legalább 10 kínai egyetemen lehet zsidó tanulmányokat folytatni, miközben zsidók szinte nincsenek a hatalmas országban. A kortárs Kína zsidóképe – emberek nélküli identitás címmel jelent meg nemrég tanulmánykötet Amerikában a jelenségről.
A kötet egyik szerkesztője, James Ross a Nankingi Egyetem vendégoktatója a Forward-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy a zsidók furcsa kínai népszerűségét nem csak személyük, de a velük kapcsolatos társadalmi tudás szinte teljes hiánya is „elősegíti”. Leginkább egyszerű sztereotípiák táplálják ezt a rajongást, amelyek szerint a zsidók okosak és sikeresek. A siker kultusza pedig annyira erős, hogy mindenki olyan akar lenni, mint „a zsidók”, megtudni, hogyan csinálják. Ross szerint a világban sok helyen erősebb az antiszemitizmus a Kínában tapasztalhatónál, de minden hely közül, ahol megfordult Ugandától Ecuadorig, itt a legteljesebb szerinte a velük kapcsolatos információhiány, és ezen egyelőre még a több helyütt intenzíven oktatott „jewish studies” sem tudott változtatni.
Egy kínai keresztény például – saját beszámolója szerint – azért tanult meg bagelt sütni (a bagel, néhol állítólag elég jó minőségben, Pekingben is hozzáférhető), mert Jézus, mivel zsidó volt, következtetése szerint nyilván maga is bagelen élt.
Az információhiány leküzdését nem segíti, hogy a vallási szövegek tanulmányozását erősen korlátozzák különböző hatósági tilalmak, még a tudósoknak sem könnyű tehát tárgyukkal kapcsolatban informálódni: Ross meg is említi, hogy kínai szerkesztőtársa, Song Lihong jelenleg Izraelben van, ahol békésen kutathat.
A beszélgetés végigvesz néhány elméletet, amelyek megpróbálják megmagyarázni, hogy miért éppen a zsidóság identitásfantomja vált népszerűvé Kínában, az egyik szerint az üldöztetés közös tapasztalata is közrejátszhat ebben. Ugyanakkor az is kiderül a beszélgetésből, hogy a kínai diákok nem tanulnak a koncentrációs táborokról, miközben a holokauszt emlékezete nekik is segíthetne, például Ross egyetemén, Nankingban a több tíz vagy talán több százezer áldozatot követelő nankingi mészárlás, a második kínai-japán háború egy különösen irtózatos epizódjának feldolgozásában.
Egy kínai filozófia-professzor elmélete szerint viszont a zsidók azért lehetnek példaképek sok kínai számára, mert egyszerre sikerült nekik az, hogy megőrizzék önazonosságukat és közben elfogadják a modernitást, integrálódjanak a nyugati világba: szerinte ezzel próbálkozik Kína is. Ross azonban úgy látja, hogy Kína, mint domináns szuperhatalom, semmiféle kulturális asszimilációra nem törekszik
Egy azonban biztos szerinte: hogy sokan Kínában olyanok akarnak ugyan lenni, mint a zsidók anélkül, hogy tudhatnák, hogy „a zsidók” pontosan milyenek is. Szóval még nem is ismernek, és már szeretnek minket. Mi lenne, ha még ismernének is?
A Forward.com írása alapján
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték