És adja neked Ábrahám áldását – Jó szombatot, Shabat Shalom

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:46 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Toldot” (Mózes 1. 25:19–28:9.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Az Ézsau elől menekülő Jákobot édesanyja ezekkel a szavakkal küldi útjára: „És maradj nála egy ideig, amíg lecsillapul testvéred haragja. Amíg lecsillapul testvéred haragja ellened és elfelejti, amit tettél; akkor elküldök és elhozlak onnan.” (27:44-45).

Első ránézésre úgy tűnik, Rivka kétszer mondja el ugyanazt, de a második mondat első része úgy is fordítható: „visszatér testvérharagod tőled”, és erre alapozva Rabbi Pinhász Horovitz olvasatában a következőről van szó: „menekülj el távolban élő testvéreinkhez és maradj ott, amíg le nem csillapodik testvéred irántad érzett gyilkos indulata. Honnan fogod tudni, hogy enyhült Ézsau dühe és békés fogadtatásban lesz részed, ha visszatérsz szülőföldedre? Ha Ézsau iránti haragod eltűnik, akkor csalhatatlan jelét látod majd, hogy elindulhatsz hazafelé, a gyűlölet gyűlölethez, a szeretet szeretethez vezet”.

Miután Jákob az elsőszülöttséget már megszerezte, Ézsau érthető módon bosszús lett attól, hogy az apai áldást is elorozta előle Jákob: „és azt mondta Ézsau magában: közelednek az atyámért való gyásznapok, akkor megölöm testvéremet, Jákobot” (28:41).

A szomorú vég gyaníthatóan bekövetkezett volna, de „tudtára adták Rebekának nagyobbik fia, Ézsau szavait” (uo. 42.) és még időben kitalálta, hogy miként menekülhet meg Jákob. Ha Ézsau magában mondta, akkor ki és miként tudatta szándékát az anyjával?

Rási úgy véli, hogy a ruáh hákodes (szent szellem) segített, a Hizkuni szerint Ézsau elszólhatta magát akaratlanul, és aki hallotta, továbbadta Rebekának, Rádák pedig a prófétai látomást, illetve az elszólást is elképzelhetőnek tartja.

Nem kell döntenünk, de figyelembe véve, hogy Rebeka isteni felszólítás nélkül, egyben férje akarata ellenében cselekedett, valószínűbb, hogy a szent szellem támogatta, amit ma inkább úgy mondanánk, hogy egy rendkívül merész, emberismereten és megérzésen alapuló tervet álmodott meg és fejezett be az ősanya.

„Jutalmul azért, hogy hallgatott Ábrahám szavamra, és megőrizte őrizetemet: parancsolataimat, törvényeimet és tanaimat” (26:5). A talmudi kommentár (Joma 28b) szerint Ábrahám megtartotta az összes parancsolatot, még a rabbinikus éruv távsilin előírást is!

Rabbi Meir ben Elijahu teszi fel a kérdést: hogyan lehetséges ez, hiszen számos parancs a Szentélyhez kapcsolódik, vagy a kohéneke vonatkozik, esetleg a lévik, vagy éppen a királyok számára adattak? A mester válasza alapján azt mondhatjuk, hogy az általunk ismert Tóra a belső Tóránk fizikai manifesztációja, és mivel már „nem az égben van” (5Mózes 30:12), ezért a benne foglalt parancsolatokat a törvények betűjének értelmezésével kell végrehajtanunk.

A Kinyilatkoztatás előtt minden egyén a saját képességének megfelelően részesülhetett a Tóra titkaiból, vagyis az értelmi és érzelmi adottságok határozták meg minden ember szolgálatának jellegét, minőségét. A Tóraadás óta nem elsősorban az egyéni képességek, hanem a háláhá határozza meg az Isten útján járni akaró ember tevékenységét.

Rebeka körülnézett és jól látta, hogy nagy a baj. Ézsau rettenetesen csalódott, és meg akarja ölni Jákobot. Izsák alighanem becsapottnak érzi magát, ráadásul nem azt a gyerekét részesítette apai áldásban, akit akart. Jákob gyaníthatóan eléggé fél testvérétől, valamint apjával sem ideális a kapcsolata. Ezt felmérve Rebeka nem elkeseredett, hanem megoldotta a kiélezett helyzetet.

Először megoldást kínál Jákobnak: „Azért most fiam, hallgass szavamra! Kerekedj fel és menekülj Lábánhoz, az én fivéremhez, Háránba. Maradj nála egy ideig, amíg lecsillapul testvéred haragja” (27:43-45), majd teljesen eltérő érvet mond Izsáknak Jákob távozása indokaként: „Rebeka azt mondta Izsáknak: Megutáltam életem Hét lányai miatt, ha Jákob Hét lányai közül vesz feleséget, olyat, mint ezek, az ország leányai közül, minek nekem az élet? És szólította Izsák Jákobot, megáldotta, megparancsolta és mondta neki: ne vegyél feleséget Kánaán leányai közül” (27:46-28.1).

Konfliktuskezelés ősanya módra II. Rebeka terve működik: Izsák is úgy látja jónak, hogy máshol kell feleséget találni Jákobnak, hívatja fiat és megáldja (28:2-5), és végül Ézsau is elhiszi, hogy Jákob nem előle menekül, hanem csak a megfelő asszony megtalálása okán távozik: „Jákob hallgatott apjára és anyjára, és elment Páddán-Árámba.

Látta tehát Ézsau, hogy visszatetszők Kánaán lányai Izsáknak, apja szemében. Ezért elment Ézsau Ismáelhez….” (28:7-9). Összegezve Rebeka bölcsességét: nem esett kétségbe, higgadt maradt Nem akarta Izsák apai érzéseit bántani. A helyzet megoldását látszólag átadta férjének.

Ennek hatására Ézsau dühe kissé csillapodhatott, Jákob olyan áldást kapott, amit valóban neki szánt apja, és nem menekülnie kellett, hanem határozott céllal távozni, azaz nagyobb önbizalommal indulhatott útnak. Rebeka nem igazságot akart szolgáltatni, hanem békét akart teremteni, olyan helyzetet amely a férjének, gyermekeinek, és neki is a konfliktus feloldását kínálta.

Darvas István rabbi / OR-ZSE