Emlékhely: Lemberg városa visszafogadta meggyilkolt zsidó lakosait

---

Lembergben 700 éven keresztül élt tekintélyes létszámú zsidó közösség, egészen addig, amíg a holokauszt lényegében fel nem számolta.700 éven keresztül osztották meg a városi mindennapokat a többi nemzetiséggel és a második világháború kezdetén a lakosság egyharmada volt zsidó. Ez természetesen a városképen is meglátszott, több tucat zsinagóga és egyéb közösségi épület állt a város különböző pontjain. A zsidó vallási élet központja azonban a régi zsidóutca, „Staroievreska” utca volt, itt állt az Arany Rózsa Zsinagóga, a városi Nagy Zsinagóga és az imádkozásra és közös tanulásra szolgáló Beit HaMidrás. És itt áll most, több évtizednyi néma felejtés után, a lembergi zsidóság hosszú életét és drámaian gyors és végleges pusztulását elbeszélő emlékhely. A nácik a város zsinagógáit – kettő kivételével – elpusztították, így az Arany Rózsát, a reneszánsz vallási építészet 1582 óta álló ékkövét is.

lemberg_2.jpg
Fotók: Jason Francisco / Jewish Heritage Europe

Fontos, hogy nem csak a pusztulásra emlékeztet az újjáalakított tér, hanem az éltre is anélkül, hogy el akarná tűntetni a történet borzalmas végét, és hogy az emlékhely nem különül el valamiféle idegen testként a városi tértől, hanem együtt él vele, a terekben és a hiányokban fizikailag is megmutatkozik a múlt közelsége és végtelen, visszahozhatatlan távolsága egyaránt.

A város az emlékhely megalkotásával magához engedte és elfogadta múltját, amely immár jövőjének is részévé válhat. Ezt technikailag a részleges, a romok rom voltát nem eltüntető, de kontextusba helyező rekonstrukció oldotta meg és a részletes tájékoztatás arról, mi állt és működött egykor a romok helyén.

Eddig a városban fellelhető zsidó vonatkozású emléktáblákat maga a zsidó közösség állíttatta, így az a látszat keletkezhetett, hogy Lemberg zsidó múltja csak nekik fontos, a meggyilkoltak egykori szomszédainak kevésbé. De az új emlékhely világossá tette, hogy mindez tényleg puszta látszat volt csupán: ennek megalkotását ugyanis a városi tanács kezdeményezte és erőteljes nemzetközi közreműködéssel valósult meg, nemzetközi pályázat keretében választották ki a győztes tervet is. A meggyilkolt zsidók emlékét tehát visszafogadta a város, amely 700 hosszú át az otthonuk volt. Mégis hazatérhettek.

---