Betöltés...
  /  

Elie Wiesel vívódásai

Wiesel első, leghíresebb regénye, Az éjszaka zavarba ejtő, eddig ismeretlen héber verziójában a szerző vádiratot fogalmaz Isten ellen a holokauszt miatt, kárhoztatja az európai zsidók elpusztításáért az egész „néma” zsidó világot, és beszél a máramarosiakkal szembeni nehezteléséről is.

Elie Wiesel vívódásai

wiesel___jszaka.jpgwiesel___jszaka.jpg

A holokauszt túlélői közül sokakat kísértettek olyan gondolatok, mint ebben a kéziratában Elie Wieselt és a vallásfilozófia is sokat küszködött velük, nem csak zsidók, keresztények is. Tőle magától tudjuk, hogy a hit ellentéte nem a perlekedés Istennel, hanem a közöny és Elie Wiesel sosem volt közömbös. Ortodox zsidó szertartás szerint temették el. (a szerk.)


„Istenben és a csodákban hittünk és nem a végzetben, és ezt nagyon rosszul tettük. Ha nem így lett volna, sok katasztrófát segített volna megelőzni.” Aztán: „nincs többé Isten az égben és nincs ember lent a földön többé. A világmindenség két részből áll csak: a halál angyalaiból és a hallottakból” – olvasható a Wiesel bostoni egyetemi archívumából mindössze pár hónapja előkerült szövegben.

Később pedig: „Nem imádkoztam többé és nem beszéltem Istenhez. Dühös voltam rá. Azt mondtam magamnak: „Nem érdemli meg, hogy imádkozzunk hozzá… Miért magasztaljuk szent nevét? A szenvedésért, amelyet ránk zúdít? Auschwitzért és Birkenauért? Ezúttal nem állunk vádlottként az Ő ítélőszéke előtt, hogy meghozza rólunk az isteni végzést? Most mi vagyunk a bírók és ő lesz a vádlott. Készen állunk. Rengeteg bizonyítékunk van ellene, eleven dokumentumok, amelyek megrengetik az igazság fundamentumát”.

A hitet gyökeréig megrendíteni kívánó, megrázó sorokat Eliezer Wieselként jegyzi, egy darabig, újságírói és irodalmi karrierje elején ezt a névváltozatot használta a tegnap elhunyt szerző, a zsidó világ egyik legerősebb hangja. Noha már bő fél évszázada, az ’50-es évek vége felé keletkezhettek, egészen az idei évig nem ismerhettük ezeket a sorokat. Amíg egy izraeli történész, akit Wiesel bízott meg hatalmas bostoni egyetemi archívuma rendbetételével – itt dolgozott Wiesel 35 éven keresztül –, meg nem találta az eddig ismeretlen, héber nyelvű kéziratot, a szerzőt híressé tévő Az Éjszaka szövegének „kiegészített” verzióját, amely soha nem jelent meg, a héber fordítás a regény eredeti, francia kiadásából készült.

Wiesel szándéka az lehetett, hogy kiegészíti azóta számtalan nyelvre lefordított, idézett és ünnepelt könyvét, csinál egy „saját”, önálló verziót az izraeli közönségnek, aztán végül valamiért nem fejezte be ezt a munkát, a kézirat eltűnt a Wiesel-feljegyzések hatalmas tömegében, hozzávetőleg egymillió más dokumentum között, a héber fordító, Haim Gouri sem tudott a létezéséről.

A szöveg kétségbeesett indulata kiterjed az önáltató, a közösséget nyugtatni próbáló zsidó tekintélyekre is, akik a nácik munkáját segítették „hamis próftákként” és az Európán kívüli zsidó közösségekre, akik nem tettek eleget azért, hogy értesítsék a veszélyről a leendő áldozatokat. Máramarossziget nem zsidó lakosságáról is fájdalommal és haraggal beszél, akik szerinte közönyösen, vagy inkább elégedetten vették tudomásul egykori szomszédaik elhurcolását.

A regénynek azt a változatát, amelyet később Az éjszaka néven ismert meg a világ, részben a nagy francia írónak, Francois Mauriacnak köszönhetjük. Wiesel Izraelből kiküldött francia tudósítóként ismerkedett meg az akkor már Nobel-díjas Mauriaccal, interjút készített vele. Ő bátorította arra, hogy jelentesse meg a jiddisül már kiadott munkát franciául is és meggyőzte, hogy szerkessze át és főleg rövidítse le úgy, hogy minél szélesebb közönséghez jusson el, ennek érdekében a címét is változtassa meg. A tanácsok hasznosnak bizonyultak. A könyvhöz írt előszavában azt kívánta Mauriac, hogy annyian olvassák el Az éjszakát is, ahányan Anne Frank naplóját. És valóban: nagyon sokak számára Wiesel könyve jelentette az első szembesülést a holokauszttal.

Ezt a híressé vált változatot akarhatta újra feldúsítani Wiesel az izraeli olvasók számára: arra, hogy végül miért állt el ettől a szándékától, a kézirat előkerülésekor már – egészségi állapota miatt – nem tudott nyilatkozni.

Sokan és hosszan nehezteltek Wieselre Izraelben, amiért úgy döntött, hogy az Egyesült Államokban telepszik le, bár Jeruzsálem legendás – szintén magyar eredetű – polgármestere, Teddy Kollek lakást is ajánlott neki városában. Élete vége felé Benjamin Netanjahu felajánlotta számára, hogy legyen Izrael köztársasági elnöke: ha elvállalta volna, ciklusa közepén érte volna a halál.

Haaretz / Mazsihisz


Témák:
Ezek is érdekelhetnek