Egy rabbi, aki időnként Superman is

---

Az biztos, hogy Hanukakor csodák történtek. Egyfelől olajat találtak, aminek segítségével tudták újra felszentelni a jeruzsálemi Szentélyt, másrészt a kicsiny zsidóság fel tudta venni a harcot és ki tudott állni saját zsidósága mellett. Az a csoda, amiről beszélt, az szintén kapcsolódik az ünnephez. Tavaly egy kezdeményezés élére álltunk. Ennek alapja az, hogy a zsinagóga mellett van egy másik helyszín is, ahol a zsidóságot meg lehet élni. Itt békésen, családi, baráti körben lehet a zsidósághoz kapcsolódnunk, ez pedig az otthonunk. Tettem egy ajánlatot, ami arról szólt, hogy Hanukakor elmegyek családokhoz, ahol többen gyűlnek össze, gyerekekkel és akkor együtt tudunk gyertyát gyújtani.

Ha kicsit furcsán fogalmazhatok, akkor nem a Mikulás, hanem a rabbi kopogtat az ablakban? Csak legyen 10 férfi?

Nem is elsősorban a minjenre van szükség, hanem arra, hogy legyen egy család, gyerekekkel együtt, akik szívesen látnak másokat, hogy együtt ünnepeljék meg Hanukát. Persze a mi hagyományainkban is vannak ilyenkor ajándékok a gyerekeknek. Meggyújtjuk a gyertyát, elénekeljük az énekeket. Nem vagyok ott sokáig, hogy a családi atmoszférát ne bontsuk meg sokáig, de mégis ott vagyok, hogy együtt legyünk és a vallási szabályokat megtartsuk.

A Jerusalem Postban is megjelent egy kép Önről, ahol azt láthattuk, hogy mint Superman repül, kilógó ciceszekkel, kezében a Hanukiával. A gyakorlatban ez hogyan zajlik?

Először is meg kell jegyeznem, nagyon büszke vagyok erre a képre, ennek az elkészítésében nagy segítséget kaptam a feleségemtől. Úgy szervezzük ideén is, hogy előre kérjük a családok jelentkezését, hiszen nekik is meg kell szervezni ezt az egészet. Linda, a feleségem állítja össze a programot, egyezteti a helyszíneket, az időpontokat, hogy ne kelljen egyszerre sok ideig maradnom, de mindenütt tudjak egy kis időt tölteni, majd visszajelez a családoknak. Így a Hanuka 8 napja alatt be vagyok osztva, hogy mikor kikhez megyek, pontos címmel, kocsiba ülök és megyek. Van, amikor kapok segítséget, hogy ne kelljen a parkolással bajlódnom, elmegyek a családhoz, meggyújtjuk a gyertyát, éneklünk, megyek is tovább.

A Hanuka még a II. világháború előtt egy komoly családi ünnep volt, ezzel a kezdeményezéssel ezt próbálja visszahozni?

Ez most is, a világ bármely pontját nézzük, egy komoly, a családokat összehozó ünnep, a gyertyagyújtással egyetemben. Nálunk Magyarországon azért is terjedtek el a nyílt, közösségi tereken történő gyújtások, mert az emberek nem ismerik a szokásokat, talán ezért is, meg talán az ismeretlentől való félelmük miatt is szívesebben mennek el közösségbe. Ennek az ellentéte az, amit én magam is szeretnék, hogy igenis otthon is meg lehet és meg kell gyújtani a Hanuka gyertyákat, vagy akár egy Szédes estét levezethet a családfő, mert otthon a Haggadaból ezt könnyen végigviheti. Tehát a zsidó identitásunk az otthonunkhoz kapcsolódjon. A zsidó otthon biztos kell, hogy legyen.

A Frankel zsinagóga híres a gyerekoktatásáról, amit a felesége, a rebecen szervez.

Minden zsinagóga igyekszik erre figyelmet fordítani, arra, hogy a zsinagóga legyen egy nyitott ház, legyen szó akár egy hétköznap délutáni oktatásról, vagy a vasárnapi Talmud-Tóráról. Nálunk most ez utóbbi vette most kezdetét. Linda úgy gondolta, hogy a bar-micva, bat-micva korúaknak egy külön oktatást kell szervezni. Nekik tervezett egy rendes tematikával felépített, egy év alatti felkészítést, hogy a felnőtté válás ünnepét meg tudják tartani. Igen szerteágazó oktatásban vesznek részt, ami nem csak a zsidóságról szól, hanem megbeszélik a társadalomban levő problémákat is, talán ez is teszi különlegessé ezeket az órákat.

Önnek és a rebecennek másutt is vannak feladati, hiszen nemrégiben egyik hívüket, aki 94. életévét töltötte be, látogatta meg.

Pálfai Pálné, Éva nénit látogatta meg Linda, azért is fontos volt ez, mert nekünk tényleg mindenkivel kell foglalkozni, pláne egy olyan emberrel, aki ilyen szép kort élt meg. Most olvassuk majd a hetiszakaszban, hogy a harmadik ősapa 180 évesen halt meg, ezért is kívánom Éva néninek, hogy ne csak 120, hanem 180 évet éljen.

Az interjút Breuer Péter készítette, amely a 2014. december 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

---