Dr. Langermann István: Válasz a hadtörténésznek

---

Szakály Sándor hozzászólásának tartalmával megvalósította Bodnár Dániel előzetes feltételezését, és elindította a Bárdossy László rehabilitációjára irányuló folyamatot. Írásának alábbi mondanivalói ebben az irányban mutatnak.

Maga a hozzászólás címe: „A népbírák is tévedhettek”, amellyel már eleve kétségbe vonta az ítélet jogosságát.

Hozzászólásában a Népbíróságok, valamint az abban közreműködő személyek 1945-1946-os tevékenységének legitimitását több megállapításával is kétségbe vonta.

További idézet Szakály Sándor írásából: „Ha valaki lépéseket tesz Bárdossy László jogi és erkölcsi rehabilitációjára, akkor majd kiderül(het), hogy miként viszonyul ehhez a mai magyar igazságszolgáltatás, amelynek az 1945-ben megindult népbíráskodás (sic!) kapcsán lenne bőven tennivalója”. Tehát, a 70 évvel ezelőtti történelmi és jogi helyzetben hozott ítéletet akarja a mai, egészen más történelmi és jogi viszonyok között felülvizsgáltatni, és nyilvánvalóan korrigáltatni.

Utolsó idézet Szakály Sándor írásának befejező mondatából: „Meglátásom szerint 25 esztendővel a rendszerváltoztatás után érdemes lenne a „népbíráskodás tisztességességével” is foglalkozni, és véleményünk megfogalmazása során a tényekre is figyelmet fordítani”. Nézzük ezeket a tényeket, amelyekre Szakály Sándor véleménye szerint figyelmet kellene fordítani.

Bárdossy Lászlóval kapcsolatban tisztánlátás céljából az alábbiakat jegyzem meg, amelyek közül egyetlen egy sem szerepelt Szakály Sándor írásában. 1922. óta folyamatosan a Horthy-rezsim Külügyminisztériumában dolgozott, különböző országokban nagykövet is volt. 1941-ben külügyminiszter, majd még ezév áprilisától 1942. márciusáig, Teleki Pál öngyilkossága után miniszterelnök lett. Kezdeményezte az 1941-es embertelen 3. zsidótörvény bevezetését, végrehajtotta Jugoszlávia megtámadását (amelyet Teleki Pál miniszterelnök nem volt hajlandó kivitelezni, és inkább a halálba menekült).

Az 1941. június 27-i, Kassa elleni provokációs és hazug bombatámadást felhasználva, a Parlament előzetes hozzájárulása nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak, majd 1941. decemberében az Amerikai Egyesült Államoknak is.

1942-ben, amikor már látszott, hogy Németország tervezett villámháborúja nem vált valóra, leváltották a vehemens Bárdossy Lászlót a miniszterelnökségről, és a megváltozott helyzetnek megfelelően a hintapolitikával kísérletező Kállai Miklóst nevezték ki. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt lépett be Magyarország a 2. világháborúba, és ekkor kezdődött a magyar tragédia. 1945-ben kezdődő pere folyamán 1946-ban a Népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst kivégezték. És ilyen történelmi előzmények után akarja Szakály Sándor pusztán a „népbíráskodásra” (sic!), a jogi procedúra általa vélt jogellenességére hivatkozva, gyakorlatilag rehabilitálni Bárdossy Lászlót.

Végezetül egy kérdés: az aláíró „Szakály Sándor hadtörténész” esetleg tiszta véletlenségből nem azonos-e a Veritas Történetkutató Intézet ma is funkcionáló igazgatójával, aki 1 évvel ezelőtt az 1941-ben Magyarországról Kamenyec-Podolszkijba deportált majd kivégzett 17 000 zsidó sorsát a magyar állam részéről „idegenrendészeti intézkedésnek” tartotta? Emiatt a botrány kirobbanása után nyilatkozatban visszavonta véleményét, de a tiltakozások ellenére nem váltották le.

Amennyiben Ő ugyanaz, akkor érthető, hogy konzekvensen kitart a hivatalos Horthy-kormányzás további folyamatos tisztára mosdatása és rehabilitálása mellett. Ennek alapján Bárdossyval kapcsolatos véleménye egyenes folytatása e tendenciának.

Dr.Langermann István
„hadtörténelmi túlélő”

---