Daniel Barenboimnak tapsoltunk a Dohány utcában

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ebben a gyönyörű zsinagógában játszhatok, de nem csak az épület szépsége miatt, hanem azért is, amit ez a zsinagóga a zsidó történelemben, a magyar történelemben, vagyis a zsidó-magyar történelemben képvisel – mondta Daniel Barenboim zongoraművész, karmester a Budapesti Fesztiválzenekarral (BFZ) közösen adott koncertjén a budapesti Dohány utcai zsinagógában csütörtök este.

A világhírű művész nem első alkalommal látogatott Magyarországra, ám ez a mostani volt az első közös fellépése a BFZ-vel. A Fischer Iván által vezetett zenekar két éve folytatja azt a misszióját, hogy a vidéki Magyarország elhagyott, leromlott állapotban lévő zsinagógáiban ad koncerteket a templomok felújításának anyagi támogatására, s hogy az üresen álló zsinagógák újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. Az Ingyenes Közösségi Hetek elnevezésű kezdeményezés keretében nem csak zsinagógákba, de más vidéki templomokba, idősotthonokba és gyermekgondozási intézményekbe is elviszik a muzsikát.

barenboim_2.jpg

Habár a Dohány utcai zsinagóga nincs romos állapotban, s ebből a szempontból nem szorul támogatásra, Fischer Iván úgy gondolta: egy itt tartott hangverseny szimbolikus módon az egész zsinagógakoncert-programot segíti (erről lásd keretes interjúnkat). Ennek megfelelően a zsinagógakoncertek javára felajánlotta honoráriumát Daniel Barenboim, Fischer Iván és a zenekar összes tagja.

A koncerten elsőként Szergej Prokofjev Nyitány héber témákra című darabja hangzott el, amely 1919-ben, az Egyesült Államokban íródott a zsidó zenészekből álló Zimro Szextettnek, majd a szerző átdolgozta zenekarra is. Ezután Gustav Mahler többször átírt I. szimfóniájának egy változata következett – a Blumine címmel emlegetett művet Mahler 1889-ben Budapesten komponálta.

Fischer Iván csak ezután jelentette be, hogy Beethoven harmadik, c-moll zongoraversenyének szólistájaként az est folyamán színpadra lép Daniel Barenboim. A hatszoros Grammy-díjas muzsikus megjelenését a zsinagóga közönsége hatalmas tapssal fogadta, zongorajátékát pedig – nem túlzás ezt állítani – szinte lélegzetvisszafojtva várta. A zsinagóga zsúfolásig megtelt a világ egyik leghíresebb és legjobb zongoraművészének érkezésére, s Barenboim igazolta a hallgatóság várakozásait: hírnevéhez és nagyságához méltó játéknak lehettünk fültanúi.

barenboim_2_1.jpg

Fokozta az élményt, hogy a művész egy, a saját instrukciói szerint Chris Maene hangszerkészítő által épített, s róla elnevezett hangszeren játszott, amelyet a 19. századi zongorák ihlettek. „Most legszívesebben minden művet eljátszanék ezen a zongorán. Ez olyan, mint amikor a szerelmeddel újra el akarsz menni mindenhova, ahol valaha is jártál” – fogalmazott mester egy korábbi beszélgetés során álmai zongorájáról.

A BFZ és Barenboim előadása vastapsot kapott. A művész ráadásként Frédéric Chopin g-moll balladáját játszotta, amelyet a nemrégiben elhunyt Kocsis Zoltán emlékének ajánlott.

barenboim_3.jpg

Fischer Iván: Remélem, jön a folytatás

Barenboim mesterrel az együttműködés erre az estére vonatkozott, vagy számíthatunk a jövőben több közös fellépésre, akár rendszeres együttműködésre is önök között?

Bár már régóta jól ismerjük egymást, ez az első közös fellépésünk. Barenboim nagy lelkesedéssel és szimpátiával figyeli a zsinagógakoncerteket, és ezt a kezdeményezést kívánta fellépésével támogatni. Remélem, jön a folytatás is.

A Dohány utcai zsinagóga nincs romos állapotban, mégis a koncertsorozat egyik helyszíne lett. Miért döntöttek az épület mellett?

Mert sokan férnek itt el, és rengeteg volt a jelentkező. Teljesen tele lett a zsinagóga, elfogytak a jegyek. A koncert szimbolikus, az egész országos zsinagógakoncert sorozatot támogatja.

Ön szerint az állam vagy a közösség feladata lenne felújítani a romos állapotban lévő zsinagógákat?

Ha engem kérdez, nem a zsinagógákkal kell foglalkozni, hanem az emberekkel. A zsinagógakoncert egy eszköz, hogy eljussunk az emberekhez, elmondhassuk nekik, mi is a tolerancia, a mások tisztelete. Magyarországon kiirtották a vidéki zsidó közösségeket, és sok helyen megmaradt az elárvult zsinagóga. Én két célt látok: vagy újra megtölteni a zsinagógákat zsidókkal, vagy ha ez lehetetlen, legalább csökkenteni a helyi lakosok zsidóellenes tévhiteit.

Idén a hanuka és a karácsony ünnepe ugyanazon az estén kezdődik meg, az ilyen egybeesések viszonylag ritkák. Ön szerint mi az, ami közös a két ünnepben és egyként fontos lehet zsidó, keresztény, esetleg más vallású vagy akár nem hívő magyarok számára is?

El kell fogadni egymást. Legyen hanuka és karácsony is. Sőt lehessen Ásotthalmán csadort hordani, mecsetet építeni. Nem engedhetünk abból a vágyunkból, hogy szabad, egymást elfogadó társadalomban éljünk.

Kácsor Zsolt