Családi dráma egy rendkívüli tárlatmegnyitón, avagy a Ledermannok hazatérése

A tengerentúlról összesen 16 (!) Ledermann-családtag vett részt  a BUDDHA VAGY KŐBÁCSI – Két élet egy díszletben című tárlat megnyitó ünnepségén a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár második emeleti kiállítóterében.

Mint azt Toronyi Zsuzsanna, az intézmény főigazgatója a megnyitóbeszédében elmondta: a közönség megszokhatta, hogy ezen a helyen a múzeum a saját gyűjteményéből szokott válogatást adni, hogy a tárgyakat tágabb kontextusba helyezze – most azonban nem ez a helyzet. Hiszen a most kiállított tárgyak – bútorok, festmények – nem a múzeum tulajdonában vannak, de nem is Szabó Gál András tulajdonában, akinek ez a tárlat köszönhető – hanem azoké a Ledermannoké, akik a nagyvilágból érkeztek ide, hogy megtekintsék a számukra is ismeretlen anyagot. 

Az említett Szabó Gál Andrást a közvélemény „Villám Gézaként” ismerheti a médiából a vakmerő vállakozásai révén – most azonban olyasfajta dologra vállalkozott, amire nem is tudunk hirtelen példát mondani a XX-XXI. század magyar történelméből: nem kevés anyagi áldozatot és fáradságot nem sajnálva felkutatta Lédermann Pál zsidó textil-nagykereskedő leszármazottait, hogy visszaadja nekik az őket megillető örökségüket.

Szabó Gál András ugyanis egy olyan lakásban nőtt fel, ahol több bútor, festmény, régi könyv és egy hatalmas Buddha-fej határozta meg a miliőt – csakhogy ezek eredetileg a már említett Lédermannék tulajdonában voltak. Erről néha szó esett odahaza, és erről tanúskodtak a régi könyvek ex librisei is, amelyek Lédermann Pál nevére szóltak – de ennél többet akkor nemigen lehetett tudni. Félreértés ne legyen: Szabó Gál András nagyszülei nem jogszerűtlenül jutottak ezekhez, tehát neki jogilag semmi oka nem lett volna rá, hogy megkeresse a II. világháború előtt külföldre távozott Lédermann Pál leszármazottait. Ő azonban megtette. 

És elhatározta, hogy visszaadja nekik azt, ami az övék, és erről a szépségesen fájdalmas, vagy fájdalmasan szép történetről forgat egy dokumentumfilmet A Lédermannék nyomában címmel. Ez a film még készül, vagyis a szerda esti tárlatmegnyitó pillanatai is benne lesznek, az alkotást a tervek szerint a Netflix tűzi műsorra 2027-ben.

A több mint egy éve tartó folyamatról a Mazsihisz.hu már tavaly is beszámolt, most pedig – a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár jóvoltából – arról számolhatunk be: a Ledermannok eljöttek Magyarországra, hogy részt vegyenek a tárlatmegnyitón, azaz: részt kapjanak végre a saját múltjukból, amiről eddig nem volt tudomásuk.

Nem csoda, hogy Szabó Gál András meglett férfiember létére a könnyeivel küszködve köszöntötte őket és a tárlatmegnyitó közönségét; miképpen a kanadai Richard Ledermannak is fátyolos lett a tekintete, amikor erről a hihetetlen történetről beszélt…

Mint a Mazsihisz.hu érdeklődésére elmondta:  számára ez a budapesti látogatás egy rendkívüli történet betetőzése, hiszen korábban szinte semmit nem tudott nagyapja magyarországi életének részleteiről. Bár tisztában volt vele, hogy felmenői a holokauszt borzalmai elől menekültek el az országból, a család évtizedekig mélyen hallgatott a múltról, még Richard apja sem volt hajlandó mesélni a háborús évekről. A titkolózás olyan mértékű volt, hogy a gyerekeket már nem zsidóként nevelték, így ők fel sem fogták az események történelmi súlyát vagy a család valódi gyökereit. A fordulatot – a Richard által Andrew-nak nevezett – Szabó Gál András e-mailje jelentette, aki szívós munkával „vadászta le” az örökösöket. A családtagok kezdetben érthető módon gyanakvóak voltak az ismeretlen megkereséssel szemben, de a telefonbeszélgetések után nyilvánvalóvá vált a történet hitelessége. Az előkerült hagyaték és a régi tárgyak láttán Richard az érzelmek széles skáláját élte meg, ugyanakkor mindez nemcsak lenyűgöző számára, hanem szomorú is – hiszen ezek azok a tárgyak, amelyeket a nagyapja és az apja sohasem láthatott viszont… 

Javasoljuk, hogy keressék fel a zsidó múzeumot, és tekintsék meg a tárgyakat. Ha pedig kíváncsiak Szabó Gál András történetére az ő szájából is, akkor a Bálint Ház rendezvényén találkozhatnak vele. A rendező a dokumentumilm készítésének kulisszatitkairól, a történet rejtélyes fordulatairól, tengerentúli nyomokról és mély erkölcsi dilemmákról mesél a Ház vendégeként március 17-én, kedden este 7 órától. Bővebb ismertetőt a ház honlapján ITT TALÁLNAK a rendezvényről. 

A tárlatmegnyitón a Zeneakadémia Bartók Béla konzervatóriumának növendékei működtek közre. Fotók: Mazsihisz.hu (kivéve a Buddha-ábrázolást)

---