Centenáriumi kiállítás nyílik a Magyar Zsidó Múzeumban

---

Toronyi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora a pénteki sajtóbejáráson emlékeztetett arra, hogy az intézményt ugyan 1909-ben alapították, de a közönség számára csak 1916-ban nyílt meg. Ezt a száz évet meséli el a tárlat: nemcsak amit a judaizmusról és a magyar zsidók történtéről tudni kell, hanem azokról az emberekről is, akik a gyűjtemény mögött állnak, akiktől a tárgyak származnak – jegyezte meg.

A centenáriumot nemcsak kiállítással, hanem teljes felújítással is ünneplik, amelynek során az 1984-ben épült állandó tárlat is megújul.

Kiss-Gál Zsuzsanna tervező a kiállítás installációjáról szólva elmondta, olyan megoldásban gondolkodtak, amely variálható elemeivel több időszaki tárlatot is ki tud majd szolgálni. A műtárgybarát installáció három alapelemből áll: egy fém tartószerkezetből, egy panelrendszerből és egy információs felületből.

A 100! című kiállítás szakít azzal a hagyománnyal, amely szerint egy zsidó múzeum kizárólag a holokauszt emlékeit és ezüsttárgyakat gyűjt. Toronyi Zsuzsanna felidézte, hogy 1884-ben a világon először Budapesten állítottak ki judaikákat nagy múzeumi tárlaton, ebből az anyagból néhány darab a százas válogatásban is helyet kapott.

Thorman Imre most bemutatott oltalomlevele 1849 októberéből származik, a zsidó származású törzsorvos Klapka György seregének tagjaként, az utolsó szabadságharcosok között adta meg magát az osztrákoknak, szabad elvonulásért cserébe. A világ egyik legrégebbi zsidó szertartási tárgyainak egyike a százas válogatásba bekerült, 1602-es rimapár (tóradísz), a vele szemben lógó tórafüggöny azonban nem kora miatt került a kiállításba. Ezt a tárgytípust, ha már nem használták többé, a zsidó hagyományok szerint rituálisan el kell temetni, radikális gondolat volt tehát 1917-ben, hogy mégis a múzeumnak adományozták –emelte ki a kurátor.

A válogatásban helyet kapott egy jiddis feliratos vörös zászló az 1905-ös oroszországi forradalomból, a Tivoli mozi egy 1913-as plakátja és Herzl Tivadar egy 1898-as levele is a független Izraelről, mellette pedig a zsidó származású Róna József Hungária szobortervének makettje.

Számos tárgy idézi meg a holokausztot is: az Országos Magyar Zsidó Segítő Alap egy 1940-es plakettje, a bánffybányai zsidó munkaszolgálatosok lécekből ácsolt előimádkozó állványa vagy Weinmann Éva, „a magyar Anne Frank” naplója is.

A tervek szerint másfél évig látogatható kiállítás Fehér László Haszidok című festményével és az Eight Days Design beton-acél hanukai menórájával zárul. (MTI)

---