Ahol örömük volt, ahol gyászuk, ahol énekeltek, és ahol sírtak – Jó Szombatot

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:26 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Mátot-Mászé” (Mózes 4. 30:2–32:42.) dupla hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

„És Mózes szólt a néphez, mondván: Fegyverezzetek fel közületek férfiakat a had számára, hogy legyenek Midján ellen, hogy bosszút álljanak az Örökkévalóért Midjánon”(31:3).

Isten így szólt (Mózeshez): „állj bosszút Izrael fiaiért”(31:2), Mózes viszont azt mondta: „álljanak bosszút az Örökkévalóért”.

Mi volt Mose rábénu szándéka a változtatással? Így szólt Mózes: Világ Ura! Ha körülmetéletlenek vagy bálványimádók lennénk, vagy megtagadnánk a micvák teljesítését, akkor nem gyűlölnének bennünket, nem üldöznének minket a világ népei. De mivel az Általad adott Tóra miatt gyűlölnek minket és akarják vesztünket, ezért a revans joga a Tied.

Rabbi Mose ben Háim Álseh szerint a midjaniták egyaránt vétkeztek Isten és Izrael ellen. A Teremtő lemondott az Őt illető kóvedről, és parancsba adta Mózesnek, hogy az Izraelt ért sérelem miatt álljon bosszút. Mózes azonban ellenszegült és nem engedte, hogy az Örökkévalónak járó tisztelet hátérbe szoruljon, ezért módosított a parancson.

Rási szerint a változtatás oka az volt, hogy tudassa mindenkivel: aki Izrael népe ellen vétkezik, az bűnt követ el Istennel szemben is.

„Átárot és Dibon és Jázér és Nimrá és Hesbon” (32:3). Talmudi eredetű előírás (Bráhot 8a) kötelez, hogy minden héten elolvassuk a hetiszakaszt, kétszer a szent nyelven egyszer pedig a tárgumot (fordítást, eredetileg az arámra vonatkozott, ma sokan az olvasó által értett nyelvre vonatkoztatják). Az utasítás azt is közli, hogy az „Átárot és Dibon” verset is el kell olvasni, és aki ennek eleget tesz, annak „meghosszabbítják napjait és éveit”.

Rabbi Báruh Epstein megmagyarázza, hogy miért éppen ezt a verset emeli ki a Gemárá. „Az a mondat, mely az „Átárot és Dibon” szavakkal kezdődik, azon városok felsorolását tartalmazza, melyek a Jordán partjának keleti oldalán találhatóak, ezért jelentőségük csekély népünk későbbi történelmében. Emiatt felmerülhet, hogy ez a vers átugorható a párása háromszori felolvasásakor. Ennek elkerülése érdekében figyelmeztet a Talmud: minden pászukot el kell olvasni háromszor a szombati lejnolás előtt”.

„Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt tesz, hogy megkösse magát megszorítással, meg ne szegje szavát; mind aszerint amint kijön szájából, cselekedjék”(30:3).

A fogadalmakkal való óvatos bánásmód napjainkban is fontos, ennek jeleként a hagyományt ismerők közül sokan úgy egyeztetnek programot, hogy a megbeszéltekhez hozzáfűzik a „bli néder” (fogadalom nélkül) kifejezést.

Ráv Cvi Hirsch szerint magától értetődő, hogy a fogadalmakat meg kell tartani, véleménye szerint a mondat második felén van a hangsúly. Úgy tapasztalta, hogy mikor valaki fogadalmat tesz, akkor nagy lelkesedéssel, emelkedett hangulatban beszél arról, amit elhatározott, azonban a későbbiekben, a végrehajtás idején gyakran jelentősen csökken a hevület. A rabbi úgy véli, hogy a Tóra arra figyelmeztet, hogy ugyanolyan, vagy legalább hasonló lelkesedéssel kell cselekedni, mint beszélni a jónak tűnő cselekedetekről az elhatározás idején.

A szidra első mondata így hangzik (Mászé 33:1-36:13): „Ezek Izrael fiainak vándorlásai, akik kivonultak Egyiptom országából seregeik szerint, Mózes és Áron által”. A pászuk kapcsán mestereink megjegyzik, hogy az egyiptomi megváltás, a geulát micrájim, hús-vér emberek által vált lehetővé Izrael gyermekeinek, éppen ezért nem is tarthatott örök időkig, és az átmeneti szabadságot szétszóratás követte.

A Mózes és Áron által kivívott helyzet törékenynek bizonyult, ezzel szemben ha – a reméljük nem is olyan távoli jövőben – Isten váltja meg népét, akkor a geulá örökké tart majd. A midrás hozzáfűzi: Ezzel kapcsolatban mondja a vers: „úgy vezetted néped, mint a nyájat, Mózes és Áron keze által”. Mit jelent a „vezetted” szó? Rövidítést.

Rabbi Eliezer a héber náhitá kifejezést részekre bontja: csodákat, niszim tettél velük, életet, háim adtál nekik, a tengert, jám szétválasztottad előttük, Tórát adtál nekik Mózes és Áron által.

„Ezek Izrael fiainak vándorlásai, akik kivonultak Egyiptom országából seregeik szerint, Mózes és Áron által”(33:1). Izrael bölcsei közül többen feltették a kérdést: miért sorolja fel a Tóra a vándorlás negyvenkét (42!) állomását?

Rabbi Joszef Saul Nátánzon a következő választ adta: „Softim hetiszakaszban olvashatunk az Egyiptomba való visszatérés és letelepedés tilalmáról, miként írva van: „ne térjetek vissza többé ezen az úton” (5Mózes 17:16). Ebből az utasításból egyesek arra következtethetnek (tévesen), hogy semmilyen úton nem szabad Egyiptomba menni. A Tóra azért közli ilyen részletesen a kivonulás útvonalát, hogy eloszlassa ezt a félreértést, és világossá tegye, hogy csak az említett útvonalon nem szabad visszatérni Micrájim földjére”.

„Ezek Izrael fiainak vándorlásai, akik kivonultak Egyiptom országából seregeik szerint, Mózes és Áron által” (33:1). A vers a tegnapi, a közelítés új.

Rabbi Avraham Menahem Rapa szerint azért kell ismernünk a pusztai vándorlás pontos menetét, mert ha e helyek valamelyikén járunk, akkor meg kell emlékeznünk mindarról, amit az Örökkévaló tett egykor, és áldással kell hálát adnunk: „Báruh seászá láávoténu nész bámákom háze” (Áldott, aki csodákat tett őseinkkel ezen a helyen, Bráhot 9a alapján). Ahogy a midrás fogalmaz: “A Kádos Báruh Hu azt mondta Izraelnek: fiaim, ügyeljetek micváimra, őrizzétek a Tórát, és figyeljétek meg, hány csodát és rendkívüli eseményt tettem értetek, amikor kijöttetek Egyiptomból. Ledöntöttem gyűlölőiteket, átvittelek titeket a tengeren, félelmet és rettegést bocsátottam ellenségeitekre, amint írva van: „akkor megrettentek Edom vezérei“. Elpusztítottam az emorit, Szihont és Ógot. A pusztai negyven esztendő alatt nem hagytalak magatokra benneteket egy pillanatra sem. Bármennyi gyűlölő is kelt ellenetek, nem hagytalak titeket megfutamodni“.

Jó hónapot és békés szombatot mindenkinek!

Darvas István rabbi / OR-ZSE