Megjelent Ungváry Krisztián új könyve „Európa szétzúzásáról" 1922-41 között

„A hazardőr, a sakkmester és a hasznos idióták – Európa szétzúzása 1922-1941" címmel pár hete került a boltokba Ungváry Krisztián történész új kötete az Open Books kiadásában. A munka egyedisége többek között abban rejlik, hogy rámutat arra a kevéssé ismert tényre: a nácik sikereiben 1925-től szerepet játszott Sztálin hideg számítása is. 

Bár magának a kötetnek a gondolata csak 2024-ben született meg, Ungváry Krisztián történésznek a téma iránti érdeklődése több évtizedes. Mindössze 17 éves volt, amikor elolvasta a híres Das Deutsche Reich und der Zweite Weltkrieg (A Német Birodalom és a második világháború) című sorozat 1170 oldalra rúgó 4. kötetét németül, és elhatározta: egyszer el kell jutnia a freiburgi Német Szövetségi Levéltárba, ahol a 13 részes sorozatot 1979-től írták. 

A Német Birodalom és a második világháború (DRZW) című könyvsorozat egy tizenhárom kötetes történelmi munka, amely 1979 és 2008 között jelent meg a Német Fegyveres Erők Hadtörténeti Kutatóintézetének (Militärgeschichtlichen Forschungsamt der Bundeswehr) kiadásában. A fényképes illusztrációk nélkül több mint 12 000 oldalas mű 30 évnyi kutatás eredménye, és a német történettudomány egyik legnagyobb projektjének számít.

Ungváry Krisztián kamaszkori vágya később teljesült: ösztöndíjasként egy-egy félévet töltött freiburgi tanulmányokkal. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy megírta a most megjelent könyvét, amely lényegében két hosszú, több részből álló tanulmányt foglal magában. Az első A hazardőr és a hasznos idióták, míg a második A hazardőr és a sakkmester címet viseli. Az előbbiben a Rajna-vidék 1936-os visszacsatolásától az 1940. május-júniusi hadieseményekig, a „haderők főpróbájáig" jutunk el; az utóbbi pedig a szovjet, a német és a nyugat-európai külpolitikai koncepciókat elemzi.

Ezáltal a kötet – mint a kiadói ajánlóban olvasható – azt a ritkán vizsgált kérdést állítja a középpontba, hogy mikor és hogyan tudtak volna a nyugati demokráciák más választ kínálni a Hitler által adott kihívásra, és hogy a nácik sikerei mögött 1925-től Sztálin hideg számítása is állt. A kötet egyrészt bemutatja azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek végül a kiegyezéspárti nyugati politikusok miatt 1939 őszéig nem valósultak meg; másrészt elemzi azokat az okokat, amelyek miatt a nyugati hatalmak végzetesen alulbecsülték saját lehetőségeiket; végül pedig feltárja, hogy Sztálin miért és hogyan törekedett kezdettől fogva Nyugat-Európa destabilizálására és a háború kirobbantására. 

Ungváry Krisztián: „A hazardőr, a sakkmester és a hasznos idióták – Európa szétzúzása 1922-1941" , Open Books, Budapest, 2025, 520 oldal, 6999 forint