Megemlékezés és holokauszt-emlékmű avatás a Liszt Ferenc téren

Holokauszt-emlékművet avattak ma Budapest VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren, azon a helyen, ahol 1945. január 10-én a nyilas terror közel ötszáz áldozatot követelt. A kivégzettek között gyermekek, felnőttek és idősek is voltak – zsidók és nem zsidók egyaránt –, akiket öt tömegsírba lőttek bele.

A megemlékezésen jelen volt dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint Soproni Tamás polgármester és Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő, a VI. kerület kultúráért felelős alpolgármestere. Az eseményen részt vett Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke is.

Az emlékmű egy földbe fektetett alkotás, amelyen több nyelven olvasható, mi történt e helyen 1945-ben. Az emlékmű megalkotásának ötletgazdája és az esemény főszervezője Monori Marika, Gábor Marianne színésznő, énekes, táncos, festő és író művészeti és szellemi hagyatékának örököse. Elmondása szerint az emlékmű elhelyezkedése és formavilága is jelzésértékű: a fekete repedések csúcsai azokat a helyeket mutatják, ahol a földből később kiemelték a kivégzett áldozatokat.

liszt ferenc tér emlékmű.jpg Az emlékmű tervezése

Monori Marika a megjelent Gábor és Rónai családtagokat köszöntve személyes családtörténetét is megosztotta: hozzátartozóit – édesapját, Gábor Ignác irodalomtörténészt, dr. Hauzer Emma szülésznő és csecsemőorvost, valamint apósát, Rónai Mihályt – ezen a helyszínen gyilkolták meg. „Az nem lehet, hogy itt ne hirdessék és ne legyen nyilvános az a tény, hogy itt közel ötszáz embert öt tömegsírba belelőttek” – hangsúlyozta.

Monori Marika

Katona Csaba történész munkájának köszönhető a múlt ezen szeletének feltárása.

A Liszt Ferenc tér a Duna-part után az a budapesti helyszín, ahonnan a legtöbb, a nyilas terrornak áldozatul esett holttestet exhumálták. A beszédek visszatérő gondolata volt, hogy az emlékezés nemcsak a múlt feldolgozásáról szól, hanem a jelen és a jövő felelősségéről is: egy igazságosabb, szolidárisabb társadalom iránti elköteleződésről.

Soproni Tamás polgármester hangsúlyozta: a megemlékezés arra is figyelmeztet, hogy mindennapos felelősségünk kiállni akkor, amikor bárki meg akarja határozni, ki számít „teljes értékű” állampolgárnak. Ezt követően a Holokauszt Emlékközpont munkatársa, Lengyel Levente szólt az emlékezőkhöz, beszédében a polgárosodásról és a magyar zsidóság társadalmi szerepéről beszélt.