Mit jelentene Izrael számára az iráni rezsim bukása?

A súlyos gazdasági válság és drámai életszínvonal-romlás miatt Iránban hetek óta  országszerte tartanak a tüntetések, amelyekre a hatalom brutális erőszakkal válaszol. Cikkünkben azt foglaljuk össze, hogy Izrael – és a világ zsidósága – számára milyen előnyökkel járna az iráni rezsim esetleges bukása, és milyen erők kerülhetnek hatalomra a teokratikus rendszer szétesése után.

Habár az első megmozdulások az elmúlt hetekben a gazdasági helyzet miatt szerveződtek, a tüntetések mára egyértelműen politikai jelleget öltöttek: egyre többen nemcsak bírálják a kormányt, de a rezsim vezetésének leváltását követelik. Sőt azt sem tartják kizárnak, hogy ha sikerülne megbuktatni Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjét, akkor teljes rendszerváltás következhet be a perzsa államban. 

Illusztráció: John DiJulio / University Communications

Mivel az iráni iszlám rezsim ideológiája Izraelt a létében fenyegeti, az ajatollah teokratikus rendszerének bukása és egy esetleges rendszerváltás történelmi lehetőséget jelenthet a Zsidó Állam számára a biztonsága szempontjából. Mint ismert, a mostani rezsim vallási-politikai dogmaként, voltaképpen hitvallásként hirdeti Izrael delegitimálását, a „cionista entitás” megsemmisítését. Ennek elérése érdekében pénzeli Irán a Hezbollahot Libanonban, a Hamászt Gázában, a húszikat Jemenben, és ezért ragaszkodik az atomprogramhoz akkor is, amikor az gazdaságilag öngyilkos lépés.

Ha ez a szélsőséges ideológia az ajatollah rendszerével együtt eltűnne Irán politikájából, az természetesen nem azt jelentené, hogy az új Irán feltélenül Izrael-barát lenne – de a Zsidó Államnak már az is óriási nyereség volna, ha Iránban nem lenne a hivatalos állami ideológia része Izrael eltörlése a Föld színéről. 

Erre akkor lenne esély, ha egy új iráni vezetés puszta zsidógyűlölettől vezérelve nem építene atomfegyvert ideológiai küldetéstudatból, és nem finanszírozná többé a terrorista alakulatokat. Ez már önmagában is „stratégiai földrengést” okozna a Közel-Keleten, hiszen Libanonban és Szíriában drasztikusan csökkenne az iráni befolyás, Izrael pedig végre nem egy vallási fanatizmus által hajtott hatalommal állna szemben.

De kik kerülhetnek hatalomra az ajatollah esetleges bukása után? 

Kedvező fordulatot jelenthetne a monarchista Reza Pahlavi hatalomra kerülése, Pahlavi ugyanis – aki az utolsó iráni sah fia – nyíltan elutasítja az antiszemitizmust, és többször hangsúlyozta: Iránnak semmi érdeke ideológiai háború folytatása Izraellel. 

Ali Hamenei ajatollah. Forrás: Reuters

A monarchista irányzaton kívül számolni kell még reformista iszlám mozgalmak hatalomra kerülésével éppen úgy, mint szélsőségesen nacionalista alternatívákkal is. Nem tudni, hogy ki kerülhet ki a hatalmi harcból győztesen, hiszen az iráni ellenzék rendkívül megosztott – így tehát nincs garancia arra, hogy az ajatollah bukása után egységes, stabil és Izraellel barátságos vezetés jönne létre. Az sem biztos, hogy egy új, világi kormány azonnal és teljesen feladná a nukleáris ambíciókat. 

Reza Pahlavi, a sah fia. Fotó: Reuters

Az egyik legrosszabb, de sajnos lehetséges forgatókönyv, hogy a Forradalmi Gárda katonai diktatúrát vezet be a befolyása megőrzésére, ami Izrael számára nem jelentene enyhülést, sőt egy nacionalista katonai rezsim akár agresszívabb is lehetne a mostaninál. 

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy szír típusú polgárháború Iránban – tekintettel az ország méretére és fegyverzetére – migrációs hullámot és ellenőrizhetetlen fegyveres csoportok megjelenését hozhatná, ami Izrael északi határainál még nagyobb káoszt okozhatna.

A fő kérdés tehát jelen pillanatban nem az, hogy „jó lenne-e” Izraelnek egy új Irán, mert arról még nem tudni, hogy milyen lesz – hanem az, hogy meddig áll fenn a jelenlegi rezsim, amelynek létezése önmagában is hadüzenet a Zsidó Állam számára. 

Borítókép: Trendsresearch.org