A magyar zsidó közösség egyik legjellegzetesebb és legeredetibb alakja, a Scheiber Sándor-díjjal kitüntetett Villányi András fotóművész ma ünnepli 75. születésnapját. Kívánjuk, hogy a 120-ig még hátralévő évtizedekben is maradjon meg olyannak, amilyennek szeretjük, s készítsen még sok-sok felejthetetlen fotót a magyar zsidóságról, azaz rólunk, nekünk: a jövőnek.
Villányi András 1948. március elsején Győrben született, s habár sok évtizede Budapesten él, a szülővárosától és annak megmaradt zsidó közösségétől nem szakadt el.
Villányi András
Jellegzetes, érdekes figurája ő a magyar zsidó életnek, és ami elsőre megragadó benne, az természetesen nem más, mint a tekintete, az örökké kíváncsian és figyelmesen ragyogó szeme, amely az ő számára ugyanúgy „munkaeszköz”, mint a fényképezőgépe.
Pályafutása alatt végigfotózta a magyar zsidó közösség életét, látott és lefotózott mindent, ami az életünk elválaszthatatlan része: legendás fekete-fehér képei őrzik ünnepeinket és hétköznapjainkat, örömeinket és bánatainkat, a zsidó együttlét sajátos pillanatait esküvőkön és temetéseken.
Villányi András ma töltötte be a 75. életévét, de a szeme, a tekintete nem öregszik, s karakteres, szép, szakállas arcán is csak a nevetőráncok lettek kissé mélyebbek, mint voltak.
Szeretettel köszöntjük és kívánjuk, hogy éljen az emberi kor végső határáig szeretetben és boldogságban.
(Címlapkép: Anna Lugova)
