Borbás Gergő: Ki kell lépni a zsidó buborékból

2022. Október 24. / 12:58


Borbás Gergő: Ki kell lépni a zsidó buborékból

Szerző: Kácsor Zsolt

A JCC Budapest – Bálint Ház idén ősztől kreatív igazgatót alkalmaz Borbás Gergő személyében. A 27 éves szakembert arról kérdeztük, hogy mi lesz a feladata, milyen eredményeket szeretne elérni, s miben látja annak a kérdésnek a megoldását, hogy a zsidó közösségek miképpen tudnák hatékonyabban megszólítani a zsidósághoz egyelőre csak lazán kötődő, de identitásukat illetően zsidó magyar fiatalokat. INTERJÚ

– Kreatív igazgatói poszt eddig nem volt a Házban. Mi hívta életre, mi lesz a feladata?

– Összekötő szerep az enyém a közösség és az intézmény között. Egyrészt az igényeket kell felmérnem, vagyis azt, hogy a közösség mit vár el a Bálint Háztól. Ugyanis amikor Kenesei Marcell átvette az intézmény irányítását Fritz Zsuzsától, készült egy kvalitatív és egy kvantitatív kutatás a Bálint Házhoz kapcsolódó emberek bevonásával, amiből nagyon sok információt le lehetett szűrni a magyar zsidó fiatalok érdeklődési köréről az intézményt illetően.

Egyszerűen fogalmazva arra kérdeztünk rá, hogy a közösség mit szeretne a Háztól, milyennek tartja a Házat, milyen élményeket őriz az intézményről, és természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy az emberek milyen hiányokat, hiányosságokat észlelnek. 

Ezzel párhuzamosan készült egy stratégia arról, hogy a Bálint Ház kiket szeretne elérni és milyen eszközökkel szeretne az embereket elérni, magyarán igyekeztünk meghatározni, hogy kikből áll a mi célcsoportunk.

– Ha jól értem, ezek után a következő lépés az lehetett, hogy a felmérés eredményeit és a stratégiai tervet összehangolták.

– Igen, összefésültük a kettőt és arra jutottunk, hogy szükség van egy olyan emberre itt, aki a kreatív koncepciót a megvalósítandó stratégiához illeszti. Ez tehát a feladatom kreatív igazgatóként.

borbás_g2.jpgBorbás Gergő: Egy XXI. századi közösségi háznak szolgáltató jellegűnek kell lennie

– Ha publikus, elárulja, hogy a kutatás alapján milyen visszajelzéseket kaptak a közösségtől?

– Az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy mint brand, a Bálint Ház nagyon erős. A zsidó közösségben azok is tudják, hogy mi az a Bálint Ház, akik nem járnak ide. A másik nagyon fontos megállapítás az volt, hogy akinek valamilyen élménye fűződik hozzánk, akkor az szinte kivétel nélkül pozitív élmény. Azaz a Bálint Ház neve pozitív brand Budapesten.

– Mik az említett stratégia alapelemei?

– Hadd kezdjem a választ ott, hogy a programjainkat különböző célcsoportokra bontjuk, és az egyik legfontosabb célcsoportunk tagjait azok a zsidók képezik, akik nem vallásos, azaz nem zsinagógába járó zsidók, hanem olyan emberek, akiknek valahol fontos a zsidó identitás, például kulturális értelemben, de nem mélyülnek el a zsidó létben vallásos, szombattartó, kóser étkezést folytató szinten és nem foglalkoznak a zsidó közélettel sem. Viszont, és ezt kell erősen hangsúlyoznunk velük kapcsolatban, mégis van bennük potenciál és érdeklődés arra, hogy valamilyen szálon elkezdjenek kötődni a zsidóságukhoz és ezen keresztül a magyar zsidó közösséghez. A stratégiánk egyik legfontosabb eleme és célja tehát ezeknek az embereknek az elérése és a kötődésük megerősítése a zsidósághoz.

– Az ön feladata leegyszerűsítve tehát az, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel ezt a célt el lehet érni?

– Így van. Ezért hozzám alapvetően a tartalmi elemek tartoznak, az, hogy milyen tartalmakat és milyen minőségben szolgáltatunk, hiszen a mi munkánkban a szolgáltatás a kulcsszó. Egy XXI. századi közösségi háznak szolgáltató jellegűnek kell lennie és a szolgáltatásaival ki kell elégítenie a közösség által elvárt igényeket.

Bálint_Ház_logó.jpg

– Ez azt jelenti, hogy ha egy év múlva bejövök a Bálint Házba, akkor egy másik, megváltozott intézményt találok itt? Lesznek olyan szolgáltatások, amelyek most még nem léteznek?

– Hadd mondjak erre példaként egy projektet, a Young Adult Professional Programot, amit röviden YAP-nak hívtunk, de átneveztük yapp-nak. Ez már korábban elindult nálunk, de én újragondoltam és újraterveztem annak érdekében, hogy minél hatékonyabban meg tudjuk szólítani a fiatal felnőtt korosztályt. Úgy látom, szinte az összes zsidó szervezet ezzel küzd ma Magyarországon, hiszen éppen a fiatal, aktív felnőttek azok, akikre építkezni lehet. 

Én úgy közelítettem meg ezt a kérdést, hogy elsősorban azt kell tisztázni: milyen élethelyzetben van ez a célcsoport? Ha megnézzük, ők azok, akik elvégezték az egyetemet, megkezdték vagy éppen most kezdik az önálló életüket és szeretnék beindítani a karrierjüket. Ha nem arra van igényük, hogy végigüljenek egy szombatfogadást, de szeretnénk a zsidó közösségen belül tudni és tartani őket, akkor erre kell megfelelő szolgáltatást nyújtani. 

Éppen ez a lényege a megújult yapp-nak, amelynek keretében a fiatal felnőttek egy évig tartó közös munkában vesznek részt egy egyénileg kiválasztott és a saját szakmájukban elismert mentorokkal. Ezzel a fiatalok azt érhetik el, hogy beindul a karrierjük, miközben gyakorolni tudják a zsidó közösségi értékeket is.

Más példát tud mondani a szolgáltatásfejlesztésre?

– Igen, a nemrégiben elindult Micve programot, amelynek az a lényege, hogy a jelentkezők közvetlenül beleláthatnak a segítségnyújtással foglalkozó szervezetek munkájába. Ennek révén tapasztalatokat, gyakorlatot szereznek, ami a későbbiekben jól jöhet nekik, ha önkéntesként szeretnének tevékenykedni a zsidó közösségért. 

Mi, zsidók, szeretünk önkénteskedni, de ezt sokszor csak zsidó közösségen belül tesszük, holott egy tágabb társadalom részesei is vagyunk, ahol ugyancsak fontos, vagy fontos volna az önkéntes munka. 

A Micve program keretében tehát lehetőség van arra, hogy zsidó fiatalok nem zsidó szervezetekhez, nem zsidó közösségekbe menjenek önkéntes tevékenységet folytatni. Az idei év témája a lakhatás, a program keretében ezért fogtunk össze az Utcáról Lakásba Egyesülettel és a Habitat for Humanity nevű szervezettel. Alapvető fontosságú érdek mindannyiunk számára, hogy az úgynevezett zsidó buborékon kívül is dolgozzunk, hiszen ha nem lépünk ki a saját közegünkből, akkor nem tudunk eljutni azokhoz, akikhez szeretnénk utat találni.

NÉVJEGY

Borbás Gergő 27 éves, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát nemzetközi tanulmányok szakon. Legfontosabb érdeklődési köre a „színház- és kultúracsinálás”, így „színházcsinálóként és kultúrmunkásként” definiálja önmagát. Habár nem vallásos zsidó családban nőtt fel, de a zsidóság különösen fontos és meghatározó identifikációs pont az életében. Az Itt és Most Társulat tagja, 2022 szeptemberétől a Bálint Ház kreatív igazgatója.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek