Beugrás: Horthy szűklátókörűsége nagyban hozzájárult a hadbalépéshez

Nem sokkal azután, hogy megírta Horthy kormányzó sikertelen kiugrási kísérletét a II. világháborúból, Ungváry Krisztián történész most megírta a háborúba való „beugrást" is. Legújabb kötete megkérdőjelezhetetlen adatokkal világít rá arra, hogy Horthy egyrészt törvényellenesen döntött Magyarország hadbalépéséről, másrészt ezt a németek akarata ellenére tette – hiába próbálta később azt elhitetni, hogy a németek kényszerítették a szovjetek elleni hadműveletekre. 

Az Open Books kiadásában újra remek könyvet tett le az asztalra Ungváry Krisztián, Magyarország XX. századi történelmének, azon belül a Horthy-rendszernek és a második világháborúnak az egyik legelismertebb és legismertebb kutatója. 

A Beugrás – Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen című könyvből megtudhatjuk: miután szovjet repülőgépek lebombázták Kassát, amelynek következtében 32 ember meghalt, Horthy Miklós kormányzó bizonyos katonai tanácsadóira hallgatva, más higgadtabb véleményt pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, villámgyorsan és átgondolatlanul döntött arról, hogy az ország háborút indít a Szovjetunió ellen. 

Ungváry rámutat: szomszédos országok repülőgépei több alkalommal behatoltak a magyar légtérbe és többször tüzet is nyitottak, ezeket azonban a politikai és katonai vezetés figyelmen kívül hagyta, sőt Bárdossy László miniszterelnök egy ízben meg is tiltotta egy ilyen eset nyilvánosságra kerülését. Horthy azonban teljesen anakronisztikus módon, valamiféle félreértelmezett ,,úriemberi becsület" nevében azt mondta: lesülne a bőr az arcáról, ha a kassai akciót megtorlatlanul hagyná,. Majd szinte pillanatok alatt eldöntötte a kérdést. Holott – emlékeztet Ungváry – még az Osztrák-Magyar Monarchia is várt egy hónapot Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után a szerbek elleni hadüzenettel. Az új kötetből kiderül: Horthy nem hallgatott Bárdossyra sem, aki ellenezte Horthy döntését – ugyanakkor nem mondott le, hanem szolgaian teljesítette az utasítást, sőt később mentegetni igyekezett  Horthy a felelősség alól.

Ungváry Krisztán ismét remek könyvet írt remek stílusban, mindenkinek szívből ajánljuk, aki tisztábban szeretné látni történelmünk e dicstelen fejezetét.

Ungváry Krisztián: Beugrás, Open Books, 2024, 238 oldal, 4999 forint

Ungváry Krisztián. Fotó: Open Books

A KIADÓ AJÁNLÓJA

1941. június 26-án három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Történhetett volna-e mindez másként?

A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért?

Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek.