Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (148. rész) – Békefi/y/ (Békeffi/y/) Róbert

2023. Február 08. / 14:02


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (148. rész) – Békefi/y/ (Békeffi/y/) Róbert

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az a gyanúm, hogy sokan az olvasóim közül nem tudják, estleg csak sejtik, hogy ki az az „operett buffó”. Nos, ez az a komikus karakter az operettben, akié nem főszerep, akinek a párja a komika, aki énekel, táncol, viccel és mindenképp egyéniség. Ilyen szerepekben játszott Békeffi Róbert

1888. július 10-én született Budapesten. Nevét a korabeli újságok meglehetősen sokféle módon írták le. Az OMIKE Művészakcióban is használták a Békeffy írásmódot, ezen kívül sűrűn előfordult a Békefi és a Békefy leírás. (Az idézeteket az ott megjelent írásmód szerint közlöm.)

Az Angyal-féle táncintézet „sikerült” hangversenyt rendezett – számolt be erről a Pesti Hírlap 1906 februárjában-, amelyben a „kiváltak” között említette Békeffy Róbert nevét. Ez volt az első újsághír róla.

Békeffy Róbert Szinhazi Elet 1934. 23_.jpg

Pályája során rengeteg társulatban és ennek megfelelően rengeteg városban lépett színpadra. Neve leggyakrabban csak a társulati tagok, illetve az adott darab szereplőinek sorában került valamely újság oldalára. Néhány mondatot azért sikerült ezeken az említéseken kívül is fellelni.

1907-ben Békeffi felvételi vizsgát tett a Színészegyesület tanácsa előtt, ahol egy évi gyakorlatra utasították. 1910-ben Székesfehérváron volt segédszínész. Az Újság, 1911 decemberében így emelte ki játékát: „Külön dicséret illeti Békefi Róbertet Náczi pompás epizód szerepének sikerült megjátszásáért.”

Majd később a Székesfehérvári Hírlap 1913 januárjában: „Békefi Róbertről egyáltalán el lehet mondani, hogy szerepeit mindig nagy ambícióval játssza meg és ez dicséretére válik.”

Békeffi Róbert színházi élet 1936. 6_ (002).jpg

1916-ban az orosz fronton megsebesült. Itthon a háború alatt játszott az Újpesti Népszínházban, majd Komáromban. 1918-ban újra katona volt.

1919 elejétől Hódmezővásárhelyen lépett fel, majd 1923 tavaszától a Somogyi féle színtársulathoz szerződött. Még ebben az évben Budapestre került a Renaissance Színház új gárdájába. 1925-ben az új színhely: Kaposvár. Az Új-Somogy 1925 szeptemberében így írt róla a színészek bemutatkozásáról cikkezve: „Békefi Róbert is igen hamar a közönség kedvence lesz, finom, diszkrét humorában tehetségét csillogtatja.”

Egy évvel később megint az Új-Somogy írta Kálmán Imre: Tatárjárás című operettjének felújításakor: „Az egész előadás legjobb szereplője Békefi Róbert volt. Annyi humort vitt szerepébe, hogy azzal állandó derültségben tartotta a közönséget. Aktuális strófái sikerültek voltak máskor is operálhat hasonlókkal.”

Békeffy Róbert Szinhazi Elet 1937. 20..pdf.jpg

1927-ben Faragó Sándor társulatában dolgozott. A Pápa és Vidéke 1927 szeptemberében írta a „Mozitündér” operett kapcsán: „Az est hőse Békeffy Róbert volt, kinek annyit kacagott a közönség, amennyit ritka színházi estén.”

1928-tól Budapesten az Új Színházban játszott, azután a Komédia Orfeumban (1930), majd a Komédia Kabaréban (1934), ezt követően a Terézkörúti Színpadnál (1935).

1936-tól Salamon Béla társulata a következő „munkahelye”.

1938 decemberében a Színészkamara megalakulásakor tagja lett a Kamarának, ahonnan csak a numerus nullus bevezetésekor, 1944-ben zárták ki. Színházi szerződést persze nem kapott addig sem. Pódiumra lépett még 1940-ben is a Komédia Orfeumban (Komlós Vilmossal együtt), amelynek előadásaira nem vonatkoztak a Színészkamara intézkedései.

Békefi Róbert Szinhazi Elet 1937. 35_.jpg

Az OMIKE Művészakcióban 1942-1943-ban folyamatosan színpadon volt a kabaréelőadáson, kisebb egyfelvonásos darabok állandó szereplőjeként.

1944/45-ben (pontos dátum nem ismert) a holokauszt áldozata lett.

Képek:

1.) Színházi Élet 1934. 23. A Salamon társulat. balról a második Békeffy.
2.) Színházi Élet 1936. 6.
3.) Színházi Élet 1937. 20. Békeffy a jobb oldalon
4.) Színházi Élet 1937. 35. A magyar kabaré-történelem híres „Kalabriász parti” jelenete. 50 év alatt több mint négyezerszer került színpadra. balról jobbra: Bellák, Kmochné, Rott Sándor, Békefi, László Imre, Steinhardt.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Radnóti-emléknapot tartottak Hatvanban
2023. Április 27. / 16:56

Radnóti-emléknapot tartottak Hatvanban

Élet + forma
Szombatfogadáson is részt vehet a nagyközönség Szegeden