Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (129. rész) – Fiatal festők és szobrászok 2.

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

1942-ben egy kis füzetet adott ki a Zsidó fiatalok szellemi közössége „Fiatalok művészete” címmel. Sem a szervezetről, sem a füzetecskét szerkesztő Varga Sándorról nincs információm, annál inkább híres a képzőművészeti részt összeállító Örkényi Strasser István, a kiváló és 1944-ben meggyilkolt szobrász.

Követve ennek a kis füzetnek a tartalmát, az ebben szereplő fiatal, de mindenképpen pályájuk elején tartó művészekből válogattam néhányat (két egymást követő héten), akik az OMIKE Művészakcióban is kiállítottak, és akikről információt tudtam felkutatni.

Löffler Ervin (1922-2012)
Az Újság 1941 decemberében számolt be a Festő- és Szobrászképző Iskola hallgatóinak kiállításáról. A cikkben némileg ellentmondásosan említik az akkor 19 éves Löffler Ervin nevét: „… túlzott méretű és formázatu alakjában … is érezzük a tehetséget”.

Az OMIKE Művészakció 1941-es, második képzőművészeti kiállításán az ifjú szobrász egy gipsz férfifejjel vett részt.

1947-ben menekült el Magyarországról, Norvégiában telepedett le. A Szabad Művészet 1949-ben számolt be arról, hogy egy Oslói kiállítás katalógusában volt olvasható „Löffler Ervin magyar szobrász neve és egy művének reprodukciója”. Az 1950-es évekbeli munkái figuratív nő- és gyermekportrék. Az 1970-es évektől az organikus-absztrakt időszaka következett. Számtalan önálló kiállítást rendezhetett. 2011 júniusában leplezték le „Szétválasztott formák” című embermagasságú bronzszobrát az Oslói Egyetem campusán.

Sz. Köves Piroska (1915 - ?)
Egész fiatalon került ki Párizsba és tanult az Ecole des Beaux-Arts-on. Hazatérve az Iparművészeti Főiskola növendéke lett. Az igazi fordulat 1932-ben következett be, amikor a római Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. A Múlt és Jövő 1937 szeptemberében ismertette római sikereit:
„Köves Piroska művésznő egész fiatalon, tizenkilencéves korában került le Rómába, ahol olasz állami ösztöndíjjal fejezte be képzőművészeti tanulmányait a szépművészeti főiskolán Zanelli mester mellett. Művei eddig is több olasz kiállításon szerepeltek, amikor is az olasz sajtó nagy elismeréssel és méltánylással foglalkozott a fiatal magyar szobrászművésznő alkotásaival. A Gabinetto Nazionale déllé Stampe, Galleria Corsini 12 rajzot vásárolt gyűjteménye részére”.

1938-ban hazatér és egy szerepléséről hírt adott az Újság, amikor márciusban előadást tartott a Budapesti Mozart Egyesületben „Zene és szobrászat” címmel.

Az OMIKE Művészakció III. képzőművészeti kiállításán 1942-ben szerepelt „Serdülő lány” című gipsz szobrával, és „Akt” című krétarajzával.

A Magyar Nemzet 1946-ban, mint Rómában élő magyar művészről adott hírt róla. Halálának időpontjáról nincs ismeretem.

Wessel Zoltán (1910-1992)
A fiatal festő a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a miskolci művésztelepen képezte magát. Mestere Réti István volt. 1933 márciusában a Szinyei Társaság ifjúsági kiállításán tűnt fel először a neve.

1938-ban Vácott működött rajzpedagógusként az Izraelita Polgári Leányiskolában. 1940-ben már Budapesten tanított helyettesítőként a PIH gimnáziumában. Marad a váci iskolában, legalábbis 1942-ben szerepel az iskola tanárainak listáján.

Az OMIKE Művészakció 1942-es, harmadik kiállításán vett részt vízfestményeivel.

1946-ban a Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának rajztanára volt.

1952-ben részt vett az Ernst-Múzeum „Magyar-Szovjet Barátság” című kiállításán egy Gorkijt ábrázoló olajképpel.

A Színháztörténeti Intézet őrzi a Latabár Kálmánról 1955-ben festett képét. Haláláról a hír 1992 decemberében jelent meg a Népszabadságban.

A kiindulóként választott kis füzetben szerepelt még az ebben a sorozatban már bemutatott Gábor Marianne. Szerepeltek továbbá a következő, az OMIKE Művészakció valamely kiállításán résztvevő pályakezdő fiatalok, akiknek részletes bemutatására adatok hiánya miatt sajnos nincs módom:

Eisler Györgyi festő (1918 -?)
M. Hegedűs Ella festő (1899-1998)
Molnár Piroska festő (1905 -1981)
Bényei-Moskovitz László szobrász (? -?)
Kemény Zsigmond szobrász (1911 - ?)

Képek:

1.) Löffler Ervin fotóportréja. honnor.net
2.) Löffler szobor. Napút, 2011. szeptember
3.) Sz. Köves Piroska fotóportréja. Múlt és Jövő, 1937. szeptember
4.) Gyermekportré. Múlt és Jövő, 1937. szeptember. Kiállították az OMIKE Művészakció 3. képzőművészeti kiállításán, 1942-ben
5.) Wessel Zoltán fotóportréja. geni.com
6.) Duna Zebegénynél. Zsidó fiatalok szellemi közössége „Fiatalok művészete” Kiállították az OMIKE Művészakció 3. képzőművészeti kiállításán, 1942-ben