Meghalt Kertész Ákos író Kanadában – 90 éves volt

Tegnap meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos író – írja a Magyar Hang, amely először értesült a halálhírről kanadai forrásból. Az 1932-ben született író a holokausztot gyerekként élte túl, erről később azt mondta: „nem a hóhérok kegyéből, hanem a saját szerencsémnek köszönhetően úsztam meg tizenkét évesen". Legyen neki könnyű a föld.

Mint a lap írja, Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született zsidó családban. Polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer.

Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. 

Kertész kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve. A Makrát tucatnyi nyelvre fordították le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle, és ma is egyetemi előadások, szemináriumok kötelező olvasmánya. 

Más művei is megjelentek fordításban, többek között román, cseh, orosz, svéd, japán és spanyol nyelvre ültették át műveit. Egyik legsikeresebb színpadi műve az Özvegyek, ami szintén számos országba eljutott. A kilencvenes és a kétezres években tovább írt, olyan munkái jelentek meg, mint a Másnaposság, A Nap utcai fiúk vagy A romazsaru. 

Kertész számos díjat, kitüntetést vehetett át pályája során. A József Attila-díjat megkapta 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelent, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért, s ott élt haláláig.

A Magyar Hang teljes cikke itt olvasható.