Ma 110 éve született Solti György (Sir Georg Solti) világhírű karmester

2022. Október 21. / 10:22


Ma 110 éve született Solti György (Sir Georg Solti) világhírű karmester

Rosenbaum Teréz és Stern Móricz második gyermekeként 1912. október 21-én született Stern György néven, de ma már Sir Georg Soltiként ismeri a világ. Hiszen az egyszerű zsidó lisztkereskedő, majd biztosítási ügynök Stern Móricz fiát, Solti Györgyöt 1972-ben lovaggá ütötte Nagy-Britannia nemrég elhunyt uralkodója, II. Erzsébet királynő. Édesanyja fedezte föl nem mindennapi muzikalitását, és beíratta zongoraleckéket venni – holott a Brit Birodalom későbbi lovagját, a világsztárokkal együtt dolgozó egykori kisfiút jobban vonzotta a foci, mint a zene...

Solti Györgynek súlyos anyagi gondokkal terhelt gyermekkora volt – ne feledjük, az első világháború kitörése előtt két évvel született –, ám zsidó szokás szerint a családban a tanulás és taníttatás mindennél fontosabb volt. Ez volt a magyarázata annak, hogy habár a Stern családban öt gyermek – két lány és három fiú nevelkedett – a szülők mindent megtettek a gyerekek taníttatásáért, és a kiváló hallású és jó énekhangú kisfiút zongoraleckékre járatták. Az apa – bízva abban, hogy az antiszemita Horthy-korszakban a fia jobban érvényesül Solti, mint Stern néven – nevet változtatott, így lett belőle Solti György.

A kisfiú állítólag nem szerette a tanárát, úgyhogy pár hónap után abba is hagyta korai zenei tanulmányait. Ám elemi iskolás korában – amikor feltűnt neki, hogy ő annak dacára sokkal tehetségesebben zongorázik, mint az iskolai kórust kísérő zongorista, hogy korábban alig gyakorolt, hanem inkább focizott –, újra belevetette magát a zenetanulásba. 

A többi – ahogy mondani szokás – már zenetörténet. 

Hat évig tanult a Zenekakadémián, ahol az osztályfőnöke meglehetősen képzett valaki volt... Úgy hívták: Bartók Béla. De más óriások is tanították: kamarazenét Weiner Leónál, míg zeneszerzést és zongorázást Dohnányi Ernőnél tanult. 

Tanulmányai befejezése után rövid ideig Németországban képezte magát, majd Budapestre hazatérve többek között Ferencsik János alatt dolgozott az Operaházban.

Nem fogják elhinni, de Solti György karrierjére nagy hatást gyakorolt az 1937-ben Ausztriában tomboló influenzajárvány. 

Abban az esztendőben sikerült korrepetítori állást szereznie a salzburgi operaházban, ahol nyaranta a világhírű Salzburgi Ünnepi Játékokat tartották. 1937-ben Arturo Toscanini is vezényelt az operházban, s mivel az asszisztense elkapta az influenzát, Solti Györgynek kellett helyettesítenie. Olyan jól csinálta, hogy a Salzburgi Ünnepi Játékok vezetése az 1938-as esztendőre már őt szerződtette Toscanini mellé korrepetitornak. A világhírű olasz mester pár hónappal később a bécsi filharmonikusokkal Budapesten is fellépett, és mivel korábbi munkakapcsolatuknak köszönhetően természetesen Solti Györggyel is találkozott, a magyar sajtó diadalmasan ünnepelte a fiatal magyar muzsikus sikerét és kapcsolatát Toscaninivel. De az említett dátumokból már látszik: halálosan veszélyes felhők gyülekeztek Európa és Magyarország egén. 

Az elképesztően tehetséges és képzett Solti György a zsidó származása miatt a szülőhazájában, Horthy Miklós Magyarországán már nem kaphatott állást – ehhez vajon mit szólnak azok, akik jelenleg Horthy tisztára mosásán fáradoznak? Emigrációba kényszerült, először Svájcba, majd a háború befejezése után Németországba ment, ahol a frankfurti operaház főzeneigazgatója lett.

Mivel akkor már nemzetközi hírű dirigens volt, az 1960-as évek elejétől a londoni operaház karmestere lett, s aratott nagyobbnál nagyobb sikereket. Egyik legemlékezetesebb, s szakmailag legnehezebb munkája Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának vezénylése volt, hiszen a XX. század egyik legnagyobb klasszikus zenei újításán, a dodekafon zenével kellett megbirkóznia, holott ő a régi nagyok hagyományos zenéjén iskolázott karmester volt.

Tíz évet töltött a londoni Covent Gardenben, innen az Amerikai Egyesült Államokba, majd Franciaországba szerződött. Amerikai pályafutásáról sokat elmond, hogy New Yorkban dolgozott együtt Luciano Pavarottival, Chicago szimfonikus zenekarának élén pedig nem más volt az utóda, mint a visszavonulását napokban bejelentett David Barenboim.

Az 1990-es években, túl a nyolcvanadik életévén szabadúszó karmesterként a világ számos pontján lépett fel hatalmas sikereket aratva. Mélyen szimbolikus, hogy az 1997-ben Franciaországban bekövetkezett halála előtt az utolsó felvétele egy Bartók-, egy Kodály-, és egy Weiner Leó mű volt, azokkal búcsúzott tehát, akikkel pályafutása elején került kapcsolatba. 

Habár harminc éves kora után szinte az egész életét külföldön töltötte, a 84 évesen infarktusban elhunyt Mestert a kívánságának megfelelően a szülőhazájában temették el. Sir Georg Solti ma egykori akadémiai osztályfőnöke, Bartók Béla mellett nyugszik a budapesti Farkasréti temetőben. 
mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek