Végre újra ZSIFI – a 14. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál ünnepélyes megnyitója

A Puskin mozi patinás falai között, teltházas közönség előtt nyílt meg a 14. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál, amely az utóbbi években nemcsak kulturális eseményként, hanem társadalmi párbeszédként is értelmezhető. A megnyitó est egyszerre volt ünnepi, felemelő, mégis könnyed és szórakoztató, az összetartozást erősítő beszédek pedig világosan kirajzolták, miért vált a ZsiFi mára a magyar zsidó és izraeli kultúra egyik legfontosabb platformjává.

A fesztivált Kenesei Marcell, a JCC Budapest-Bálint Ház igazgatója nyitotta meg, azzal, hogy a ZsiFi olyan program, amelyhez könnyű szívvel lehet kapcsolódni, hiszen a filmeken keresztül a találkozás a zsidó és izraeli kultúrával mindenki számára természetesen megérthető és átélhető.

Marcell elmondta, hogy a fesztivál évente közel 3000 eladott jeggyel működik, és jogosan merül fel újra és újra a kérdés, kinek is készül a ZsiFi? A válasz egyértelmű, mindenkinek, aki minőségi zsidó és izraeli filmeket keres.

Ezután kiemelte, hogy a fesztivál megszervezése valódi közösségi munka, a filmválogató bizottság, a zsűrik, a Bálint Ház munkatársai, a kuratórium, az önkéntesek és a partnerek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendezvény professzionális és befogadó legyen.

A fesztivál hivatalos megnyitó beszédét Prof. Dr. Grósz Andortól, a Mazsihisz elnökétől hallhattuk. Beszédében a filmfesztivál idei programját kivételes lehetőségnek nevezte, hiszen nyolc olyan nagyjátékfilmet, három dokumentumfilmet és kilenc rövidfilmet sorakoztat fel, amelyek máshol nem láthatók Magyarországon.

Az elnök úr kitért arra, hogy ezek az alkotások érzékenyen mutatják be az izraeli mindennapok sokszínűségét, a zsidó identitás gazdagságát és összetettségét, valamint az emberi sorsokat, melyek örömöt, fájdalmat, reményt és küzdelmet egyaránt hordoznak. Különösen sajnálatosnak tartja, hogy ezekkel a történetekkel a szélesebb magyar közönség nem találkozhat, holott ilyen időkben, amikor hazánkat is elérik az Izraellel és a zsidósággal kapcsolatos hamis propagandára épülő előítéletek hullámai, minden korábbinál fontosabb megmutatni az egyszerű emberek arcát és igaz történeteit. Hangsúlyozta a zsidó történetmesélés évezredes hagyományát, amely ma is élő és organikusan továbbadható, a ZsiFi ennek kiemelkedő kortárs eszköze.

Grósz Andor köszönetet mondott a szervezőknek, a Bálint Háznak, a fesztivál fővédnökének és a támogatóknak, akik lehetővé tették, hogy a fesztivál a kultúrát, a zsidó identitást és az alkotó szellemet méltón emelje piedesztálra.

Ezután Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt a zsidó-izraeli kultúra mai európai helyzetéről. A miniszter szerint egy filmfesztivál annyira jó, amennyire jók a filmjei, és a ZsiFi filmjei idén is olyan alkotások, amelyeket lehetetlen nem továbbgondolni.

Beszéde legerősebb része a kulturális klímáról szólt, amely ma Európában a zsidó és izraeli művészeket körülvesz. Bóka János hangsúlyozta, hogy szinte bárhol Európában előfordul, hogy zsidó és izraeli fellépőket bojkottálnak, lemondanak vagy megzavarnak, gyakran olyan magyarázatokat követelve alkotóktól, amelyekre másoktól nincs szükség, és ma már bátorság kérdése, hogy egy zsidó–izraeli filmfesztivál nyilvános térben megvalósuljon.

Aki a zsidó kultúrát támadja, az az európai kultúrát és civilizációt támadja, mondta. Ez a téma az EU kulturális minisztereinek tanácsülésén is napirendre került, német kezdeményezésre, Magyarország pedig ezt a felvetést támogatja, és fontosnak tartja a kulturális szabadság védelmét.

A miniszter kijelentette, hogy Magyarországon a zsidó kultúra terei élők, erősek és gyarapodók, és a zsidó és izraeli művészek itt természetesen úgy állhatnak a világ elé, mint bárki más. Mindez azonban sajnos egyáltalán nem magától értetődő Európában, és kiemelten megköszönte a ZsiFi szervezőinek munkáját, akik létrehozták ezt a különleges fesztivált.

A megnyitón felszólalt Moran Birman, Izrael magyarországi nagykövetségének képviselője, aki a Bad Shabbos című amerikai vígjáték premierjéhez kapcsolódva arról beszélt, két család találkozása bárhol a világon komikus vagy feszült helyzeteket eredményezhet, éppen ezért könnyű azonosulni a film történetével. A közönséget arra kérte, hogy a következő 90 percben egyszerűen csak élvezzék a nevetést és a kikapcsolódást.

Ulrike Orlich-Zessner, a Német Nagykövetség politikai és protokollügyi vezetője is szólt a közönséghez. Diplomáciai tapasztalataira utalva elmondta, a ZsiFi egyetlen hét alatt képes lebontani olyan falakat és előítéleteket, amelyeket a diplomácia néha évek alatt tud csak oldani. Külön hangsúlyozta, hogy Németország számára kiemelten fontos a zsidó közösségek melletti kiállás, és hálás, hogy a nagykövetség évről évre partnere lehet a fesztiválnak.

A ZsiFi idén is több mint filmfesztivál, egyszerre kulturális, közösségi és társadalmi esemény. A felszólalók mindegyike kiemelte a film erejét az empátia és megértés teremtésében, a zsidó és izraeli kultúra sokszínűségének bemutatását, a közösséghez tartozás élményét, és azt, hogy a fesztivál ma Európában a szabadságról, a nyitottságról és a kulturális párbeszédről szól, így nemcsak vetítések sorozata, hanem élő, lüktető tér, ahol identitások, generációk és közösségek találkoznak a film nyelve által.

Rubin Eszter írása
Fotók: Streer Dani és Bóka János Facebook-oldala