Hanuka 2025: Nyolc + egy könyv az ünnep nyolc napjára – kicsit szubjektíven

Kedves Olvasóink! Már csak pár nap, és beköszönt a fény csodájának ünnepe. Bízunk benne, hogy ebben a szép, nyugalmas hanukai időszakban jut majd idő az olvasásra is. Az ünnep nyolc napjára 8 + 1 könyvet ajánlunk – kicsit szubjektíven –, olvasásra, ajándékozásra vagy akár mindkettőre. Jó olvasást és fényekben gazdag ünneplést kívánunk, hiszen minden egyes gyertya mellé egy-egy könyv is jár.

Kollarik Tamás, Dr. Takó Sándor: Budapest / HollywoodŰ
Magyarok, akik beírták magukat az amerikai filmtörténetbe "Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned!" – hirdette a legenda szerint Zukor Adolf, a Paramount Pictures magyar alapítójának igazgatói ajtaja. Az anekdoták szerint azonban a hozzá munkáért folyamodó megannyi honfitársának halkan mindig hozzátette: "...de azért segít egy kicsit."  A Budapest/Hollywood kötet hatvan kiemelkedő magyar alkotó életútján és munkásságán keresztül mutatja be, miként járult hozzá a magyar szellem és tehetség az álomgyár felemelkedéséhez. Magyar földről indultak, Hollywoodban váltak világhírűvé. Örökségük ma is bizonyítéka annak, hogy a magyar tehetség a világ filmművészetének megkerülhetetlen része. (Filmhungary, 2025)

Prieger Zsolt: Egy évem Szerb Antallal
Ki szerinted a legolvasottabb magyar író? Erre a kérdésre évtizedeken át rávágtuk, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond. Aztán némi szünet után hozzátettük: de lehet, hogy Rejtő Jenő? És melyik a kedvenc könyved? Itt viszont, alighanem, az Utas és holdvilág nyerne, ugyanis hosszú évek óta ez az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemzedékek rajongva szeretett irodalmi alapélménye. Ebből tanuljuk Itáliát, a kamaszkort, a barátságot, az életközépi válságot, az erotikát... Ám Szerb...
(Corvina kiadó, 2025)

Rubin Eszter: Mit esztek ti otthon, mannát?
Rubin Eszter első regénye, a gasztrokulturális örökség irodalmi értelmezésével gazdagon átszőtt Barhesz megjelenése óta várták az olvasók ezt a nagyformátumú könyvet, amelyben úgy fonódik össze a szépirodalom és a gasztrozófia, akár a zsidó ünnepi kalács fonatai. Mákkal bőven megszórva. A főzés soha nem csupán az ételről szól. Az ízek emlékeket hordoznak, egy ruganyos kelt tésztába bele lehet gyúrni megannyi örömöt és bánatot, egy tál étel gyógyíthat és békét teremthet.
A receptek között megtaláljuk a szerző védjegyévé vált barheszt, a zsidótojást, a közel-keleti sabichot, és az otthon ízét idéző, klasszikus húslevest. Valamint olyan mágikus fogásokat, mint a sáfrányos diókrémmel töltött padlizsántekercs, vagy az áfonyalikőr bonbonos csokoládétorta. Igazi utazás ez, amely a családi tűzhelytől indulva, távoli világok konyháiba vezeti az olvasót.
A 75 hosszabb-rövidebb novellát és regényrészletet, 300 magával ragadó fotó és egzakt receptek kísérik, ily módon az ízlelés élménye találkozik a szemet gyönyörködtető, ellenállhatatlan látvánnyal, és az étkezés bölcselete magától értetődően kapcsolódik össze más fontos témákkal. Nagyon hamar eljön a pillanat, amikor az olvasó hóna alá csapja a könyvet, hogy sürgősen valami harapnivaló után nézzen, majd újra elmerülhessen a meglepő egyedi humorral fűszerezett, szatirikus, elgondolkodtató, vagy éppen felkavaró történetekben, hogy később ismét a konyhában találja magát a pompás recepteket követve.
(Pesti Kalligram Kft., 2022)

Eli Sharabi: Túsz
Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és mindennapos megaláztatások között. Memoárja nem csupán a túlélés dokumentuma, hanem egy olyan belső ív feltárása, amelyben a remény, az önfegyelem és az identitás megőrzése válik az egyetlen kapaszkodóvá. A Túsz nem könnyű olvasmány, és nem is akar az lenni. Felkavaró, sötét és elgondolkodtató – de egyben felhívás is. Arra kér, hogy ne feledkezzünk meg azokról, akik még mindig fogságban vannak, és arról sem, hogy a remény, még a legnagyobb sötétségben is, döntés kérdése. Ez a könyv nem csupán elolvasandó, hanem megőrzendő tanúságtétel is. (Riedl Anna / mazsihisz.hu)
(Művelt Nép Könyvkiadó, 2025)

Nézze mag a szerzővel készült podcast adásunkat 

Spiró György: Padmaly
Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges, részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását. Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját.
(Magvető Könyvkiadó, 2025)

Szántó T. Gábor: Jazzprofesszor
A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket, ám a két szenvedély egymás ellen fordul, miközben a magyarországi jazzoktatást megalapozva, a Kádár-kor kínos kompromisszumaival is meg kell küzdenie. Lehet-e választani család és művészet között? Örökletes betegség vagy a történelmi trauma kísért generációkon át? Megoldás-e a felejtés, vagy nincs menekvés a múlt elől? Hozhat-e megnyugvást az új szerelem, vagy a szenvedésből fakadó szenvedély mindent lerombol?
Mi történik, ha a zenén kívül nincs más, ami a józan észt fenntartsa? A párhuzamos idősíkokon kibomló cselekményben a szerző az emlékezet működésének többféle modelljét is ábrázolja, hogy számot adjon főhőse önmagával folytatott viaskodásáról, miközben a 20. század magyar történelme és a korszak pezsgő jazzélete is átszövi a regényt.
(Gondolat Kiadó, 2024)

Szinetár Miklós: Önéletrajz-szerűség és egyebek 1-3.)
„Szinetár Miklós három kötetben meséli az életét. Azt az életet, amit kitölt nála az operarendezés, a televízió (művészeti vezetés), valamint a filmcsinálás, a színházrendezés, a világutazás, az irodalom – és mindenütt: sztorik, históriák (kordokumentumok), meg a jelen kultúraellenességét csipkedő utalások kommentjei. Totalitás.” (Almási Miklós, art17.hu)
„... A bérkocsis utcából a József körúton mentem a közeli nemzeti színházba, de nem működött még a közvilágítás. baktattam a körúton a koromsötétben, és megérkeztem a nemzetibe, ahol felment a függöny, és valami gyönyörű, ragyogó csodavilágot láttam, kontrasztját a förtelmes, sötét, romos körútnak. Azóta nem bírom elviselni színházban a lekoszlott, direkt vacak látványt, ami egy későbbi, békebeli, jól élő generációnak sokáig a kedvenc stílusa volt. a magamfajta háborús gyerek még mindig elvárja, hogy ha fölmegy a függöny a színházban, akkor a látvány valamilyen formában megkapó legyen.” (Szinetár Miklós)
(Spirit Publishing)

Waldhauser Teréz: Vigyázok a trombitára
„Éva tudta, hogy feltűnően karcsú derekával, szép mellével, gömbölyű csípőjével elég feltűnő jelenség. Megszokta, hogy ha bemegy valahova, megnézik. Igaz, hogy a lábai nem voltak valami jók, de görögösen érdekes arca mellett ez szinte eltörpült. Most különösen jólesett az emberek elismerő pillantása. Misi miatt. Szerelmes volt a fiúba. A Halálos tavaszt nézték meg. A romantikus, élénk képzelőerővel ellátott Éva szinte álomvilágban élt még, amikor a moziból kijöttek. Misi fogta a kezét, és érezte, hogy egész teste csupa tűz, izzik a vágytól. Elindultak lassan, szó nélkül, egymáshoz simulva a Körúton.” (Részlet a könyvből)
„A nagyanyám hagyta rám ezt a szöveget. Azzal bízott meg, hogy gondoskodjam a közzétételéről. Az élet úgy hozta, hogy a születése utáni századik évben teljesítem a kérését. Az elbeszélésben a szerző alteregója Éva, aki a történet kezdetekor, 1934-ben, tízéves falusi kislány, a történet végén, 1946-ban, a holokauszt túlélője. A szerző a legszemélyesebb, legmélyebb drámát rögzíti kemény tömörségű mondatokban, a lehető legtárgyilagosabban, egyúttal érzékelteti az ország és a világügyeit is..” (Tóth Gábor Attila, szerk.)
(Oriold és Társai Kft., 2025)

+ 1 könyv a gyerekeknek

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Budapest 150 éve, generációkon átívelő utazás, az összetartozás ereje. Gimesi Dóra új kötete finoman szövi össze a természet varázsát a főszereplő kislány családjának sorsával. A történetek a kitartásról és a szeretetről szólnak – arról, hogyan találhatjuk meg a fényt akkor is, amikor az elsőre nem látható.  Vajon hogy kerül a Városligetbe egy bálna? Milyen gyorsan vágtat egy körhintaló? Lehet kék a fa lombja, és fészkelhetnek benne repülő halak?
Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyár­fája mellett. Miután a munkagépek kivágják a vén fát, ők az év­gyűrűit megérintve visszautaznak az időben: amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak… Amikor még vadonatúj volt a Földalatti Vasút, romok közt táncoltak a pestiek, vörös és kék nyak­kendőt hordtak a gyerekek, és minden egészen más volt, egy kicsit mégis ugyanolyan.
Gimesi Dóra különleges budapesti meséi Rofusz Kinga festményeivel nemcsak életre kelnek, de bebújnak a szívünk legmélyére. Ez a százötven év a mi közös történetünk.
(Pagony Kiadó, 2024, a könyv 6 éves kortól ajánlott)