A magyar EU-elnökség egyik prioritása az antiszemitizmus elleni harc lesz

– Jövő év második felében, amikor Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb prioritása az antiszemitizmus elleni küzdelem lesz – jelentette be Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) hanukai fogadásán, amelyet hétfőn este rendeztek a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

A Zsidó Világkongresszus (WJC) hétfő esti ünnepi fogadásán nagy számban vettek részt a Budapesten tárgyaló diplomáciai testület (Jewish Diplomatic Corps – JD Corps) delegációjának tagjai, a magyar zsidó felekezetek és civil szervezetek képviselői, valamint a hazai közélet ismert szereplői. 

A rendezvényen illusztris vendégek gyújtották meg a hanukia öt gyertyáját, és nagyszerű énekesek, zenészek adtak ünnepi műsort. A Bíró Eszter által rendezett műsor keretében fellépett Bognár Szilvia Artisjus, eMeRTon-díjas és Kodály Zoltán-emlékdíjas énekes, Raáb Gábor énekművész, s nem utolsó sorban a Lauder Javne iskola Sirim kórusa Rév Kata vezetésével. A rendezvény egyik fő szervezője Ligeti András, a WJC Közösségi Ügyekért Felelős Igazgatója, a szervezet budapesti irodájának ügyvezetője volt.

A hanukai lángok közül az elsőt Bóka János, a magyar kormány európai ügyekért felelős minisztere és Beatrice Kricheli, a WJC JD Corps ausztriai képviselője gyújtotta meg; a másodikat dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, a WJC alelnöke és Sana Kisilis, a WJC JD Corps németországi  képviselője; a harmadikat Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és ⁠Yael Sanchez, a WJC Next Gen spanyolországi képviselője; a negyediket Jákov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete és Hadassa Getsztain, a WJC JD Corps izraeli tagja, a WJC izraeli elnöke; végül az ötödiket Kiss Henriett, a Rumbach vezetője és Eli Noverstein,  WJC JD Corps elnöke.

Dr. Grósz Andor: „Izrael harca a terror ellen a mi harcunk is"

Ünnepi beszédében dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke elmondta: most, hogy együtt meggyújtottuk az ötödik hanukagyertyát, s a ennek fényénél is láthatják e csodálatos zsinagógát, gondoljunk az ősi ünnep elsődleges jelentésére, a Szentély újjáépítésére. 

A Rumbach-ról szólva azt mondta: fizikai és spirituális értelemben is újjá kellett építenünk a templomot, ebben a zsinagógában ugyanis már a tömeges deportálások előtt, 1941-ben kezdődött a Soa, amikor még nyoma sem volt a német megszállásnak és a nyilas uralomnak. 

Hozzátette: az akkori kormány hivatalos állami politikai szintre emelte az antiszemitizmust, majd idegenrendészetinek álcázott intézkedéssel a fasizmus elől hozzánk menekült külföldi zsidókat kiutasította Magyarországról. A Rumbach-zsinagógában zsúfoltak  össze több mint 25 ezer ártatlan embert, akiket 1941 augusztus végén az ukrajnai Kamenyec-Podolszk régióba szállítottak, ahol már a németek végezték el a hóhér munkát, azaz a magyar holokauszt örténete itt, ebben a házban kezdődött – hangsúlyozta az elnök. 

Dr. Grósz Andor

Mint dr. Grósz Andor elmondta: a felújított Rumbach nagyon sok terv és nagyon sok küzdelem után végül is 2021-ben készült el, és vált a Mazsihisz régi-új életének részéve a jelentős állami forrásokból újjávarázsolt templom. 

– A hanuka e templom újjászületésének is ünnepe, de az idei hanuka az egész világon a zsidó élet kiemelt ünnepe lett. De nemcsak a zsidó, hanem az egész civilizált világ ünnepelheti a fény, a megvilágosodás idejét, mert az október 7-i tömeggyilkosság az egész világ számára azt üzente: az iszlám terror nem kímél más kultúrát, más hitet, más népet csak az övét.  Izrael harca a terror ellen a mi harcunk is – szögezte le a Szövetség elnöke.

Mint fogalmazott: az izraeli háború hatására Magyarországon szerencsére mérhetően nem növekedett az antiszemitizmus, a zsidó közösség tagjai továbbra is biztonságban élhetnek és gyakorolhatják vallásukat. Nálunk is jelen van az van antiszemitizmus, de ez nem erősödött meg és nem eszkalálódott, megnyugtató, hogy e háború okán itt nincsenek tüntetések, megmozdulások, amihez a kormány határozott Izrael melletti kiállása is kellett – mondotta.

Bóka János: „Az antiszemitizmus sötétsége Európában sajnos nem a múlté"

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter személyes élményével kezdte ünnepi beszédét: felidézte, hogy a szolnoki nagyszüleinél gyermekkorában fedezett fel gondosan becsomagolt, régi könyveket, amelyekről akkor még nem tudta, hogy zsidó imakönyvek. Zsidó felmenőire utalva a tárcavezető úgy fogalmazott:

– Én ma úgy hiszem, hogy csak a zsidó gyökereimmel lehetek magyar, és csak zsidó gyökerű magyarként lehetek európai.

Bóka János ezek után kifejtette, hogy az antiszemitizmus sötétsége Európában sajnos nem a múlté, a  történelmi antiszemitizmus mellett ma látjuk az új, más gyökerekből táplálkozó antiszemitizmus megjelenését és megerősödését. Mint mondta: ezt legyőzni csak az élő európai zsidó hagyomány folytonosságának megőrzésével lehet, ami nem a zsidóság ügye, ez Európa ügye. 

– Ha Európa hagyja eltörölni évezredes zsidó örökségét, nem tudja, vagy nem akarja megvédeni évezredes zsidó közösségeit, nem képes egyértelműen és feltételek nélkül elítélni az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formáját, ide értve Izrael állam létezéshez és önvédelemhez való jogának megkérdőjelezését, akkor Európa is elveszett – közölte Bóka János.

Azzal kapcsolatban, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a miniszter leszögezte: a magyar uniós elnökség egyik prioritása az antiszemitizmus elleni küzdelem lesz, az antiszemitizmus ellen pedig az európai zsidó élet támogatásával és megismertetésével, illetve Európa zsidó örökségének védelmével lehet hatékonyan fellépni. 

Bóka János

Hozzáfűzte: nálunk „a zsidó élet és kultúra mély gyökerekkel rendelkezik, sokszínű, organikusan fejlődik, magyarságunk szerves része. Ezt az értéket szeretnénk példaként Európa elé állítani”.

Jákov Hadas-Handelsman: Köszönjük Magyarország támogatását

Beszédet mondott Jákov Hadas-Handelsman, a Zsidó Állam budapesti nagykövete is, aki közölte: az idei hanuka a háború miatt más, mint amilyen az elmúlt években volt, hiszen visszafogottabban ünneplünk. 

A diplomata megemlítette, hogy a palesztin terroristák által túszként fogva tartott emberek hozzátartozói érkeznek a héten Budapestre, hogy itt is fölemeljék hangjukat, segítséget kérve a túszok mielőbbi kiszabadulásáért. 

Jákov Hadas-Handelsman megköszönte a magyar kormány, az ellenzéki pártok és a magyar közvélemény támogatását abban, hogy a a magyar zsidó közösség más európai vagy tengerentúli országokhoz képest biztonságban, nyugalomban élhet. Szavait azzal zárta: Izrael győzni fog a háborúban, hiszen a fény is mindig győzedelmeskedik a sötétség fölött. 

Daniel Radomski. Fotók: Ritter Doron

A rendezvényen felszólalt még Daniel Radomski, a WJC Jewish Diplomatic Corps program főigazgatója és az Izraelből érkezett Hadassa Getsztain is, aki Bóka János miniszternek az ünnepi alkalomnól egy hanukiát ajándékozott. 

A fogadás előtt Bóka János miniszter és dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök mintegy félórás, négyszemközti megbeszélést tartott. A találkozón szóba kerültek a magyar kormány és Mazsihisz közötti együttműködési lehetőségek, ezen belül az is, hogy a Szövetség milyen módon tud együttműködni a magyar kormánnyal az EU-s elnökség időszaka alatt. A megbeszélésen a miniszter és az elnök érintették azoknak az európai uniós pályázatoknak az ügyét is, amelyekben esetlegesen érinthetik a Mazsihiszt is.