Régészek Izraelben tárták fel az eddigi legrégebbi halsütés nyomait

Egy izraeli vezetésű kutatócsoport nemrégiben megtalálta az eddigi legkorábbi halsütés nyomait Geser Benot Ja’akovban, egy 780 ezer éves lelőhelyen. A most feltárt leletek bő 600 ezer évvel korábbiak, mint az eddigi legrégibb bizonyítékunk az ételfőzésre – írja a National Geographic magyar kiadása.

A vízi állatok fogyasztása sokak szerint fontos segítség volt az ember evolúciója során, már csak az agyfejlődést segítő halzsírok miatt is. Az izraeli Geser Benot Ja’akov lelőhelyén (ahol korábban a tűz használatának bizonyítékait tárták fel) olyan maradványokra bukkantak, amelyek alapján ezek lehetnek a legrégebbi halsütés nyomai. A 780 ezer éves lelőhelyen feltárt leletek jó 600 ezer évvel korábbiak, mint az eddigi legrégibb bizonyítékunk az ételfőzésre – olavasható a magyar National Geographic folyóiratban.

Művész által rekonstruált elképzelás a halsütésről (Forrás: Tel-Aviv Egyetem via NatGeo)

A cikk szerint a Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált kutatási eredmények a dr. Irit Zohar vezette nemzetközi kutatócsoport szerint azt bizonyítják, hogy mennyire fontos élelem volt a hal az emberősök életében. A EurekAlert!  tudományos hírportálon közzétett ismertető szerint a helyszínen talált halmaradványok alapján még az ősi Hula-tó élővilágát is megismerhették a szakemberek, s kiderült például, hogy egy azóta kihalt, kb. 2 méteresre megnövő ponty jellegű hal is élt a tóban.

A kutatócsoport: tagjai balról jobbra: dr. Irit Zohar, dr. Marion Prévost, prof. Naama Goren, dr. Guy Sisma-Ventura, prof. Nira Alperson-Afil, prof. Israel Hershkovitz

A lelőhelyen talált nagy mennyiségű halmaradvány igazolta, hogy gyakran ettek halat az itteni emberelődök, és speciális halsütési technikát is kifejlesztettek ehhez. A sütésre vonatkozó bizonyítékot egy nagy számban megtalált hal garatfogai biztosították (a garatfog számos, egyébként fogatlan hal torkában fejlődő fog). A fogak zománcának kristályai olyan elváltozásokat mutattak, amelyeket csak hőkezelés hatására nyerhettek el, ráadásul minél magasabb hőt kapott a fog, annál jelentősebbé vált az átalakulás a fogzománcban. 

Ez alapján a kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szomszédos Hula-tóban kifogott halakat itt szándékosan, kontrollált körülmények közt megsütötték, s nem véletlenszerűen érte azokat a tűz. 

A kutatók kísérleteket is végeztek, amelyek segítettek igazolni, hogy milyen gondosan jártak el elődeink a halak sütésénél. Nem közvetve a tűzre tették a halat, ahol hirtelen magas hőmérséklet érte volna, hanem 500 Celsius-fok alatt tudták tartani a hőt.

(Forrás: National Geographic)