Verebesék bújtatták a nyilasok elől

Forrás: ATV

Sebestyén István interjúja Kállai Istvánnal

A kommunizmus rémtetteit senki nem kérdőjelezi meg, annak tagadását miért kellene büntetni? – mondta az atv.hu-nak a holokauszt-tagadást tiltó törvény körüli polémia kapcsán Kállai István. A 81 éves humorista, író, dramaturg 15 évesen kalandos körülmények között menekült meg attól, hogy a Dunába lőjék. Most az ATV Csattanó című műsorának felvételén beszélgettünk vele.

A második világháború korának abszurditását jelzi a humorista egyik írása, amelyben elmeséli, hogy a második világháború idején a zsidótörvények miatt előfordult, hogy a Hacsek és Sajó jeleneteiben egyik nap az egyik karakter szerepelt, másik nap a másik – mivel mindkét színész „érintett” volt –, a hiányzó felet pedig egy gramofon helyettesítette.

Szökés a gettóból

1944-ben az akkor 15 éves Kállai István saját bőrén is megtapasztalta az emberi gonoszságot. Szüleitől elválasztva gettóba zárták, ahol külön adag ételért hullaszállítást vállaltak a túlélés érdekében. Egy barátjával – aki nyilasnak öltözve kikísérte őt – megszökött. Kaptak egy címet az Október 6. utcában, ahol egy első világháborús rokkant veterán katonatiszt és „csodaszép lánya” fogadta be többek között őket is – akkor nem tudta, kik ezek a jólelkű emberek. „Jóval a háború után, már a televízióban dolgozva abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy Verebes Pista egy ideig a beosztottam volt. Egyszer, amikor lebetegedett, elmentem meglátogatni. Amikor beléptem hozzájuk, rádöbbentem, hogy te jó ég, ez az a lakás, hol bujkáltunk. Kiderült, hogy az öreg veterán az ő nagyapja volt, a csodaszép hölgy pedig az édesanyja, Szántó Klári” – mesélte Kállai.

A búvóhelyet azonban valaki „feldobta”, ezért menekülniük kellett. Elfogták őket és nem sokkal később egy zsidó csoport tagjaként a Duna-part felé sétáltak a nyilasok kíséretében. Az ifjú Kállai azonban – kalandos módon – megmenekült attól, belelőjék a folyóba. „Egyszer csak egy katonai teherautó fékezett mellettünk, kiszállt egy magas, bajszos férfi, aki valamiféle írásos parancsot mutogatott a nyilasoknak, majd összeszedte a 16 éven aluli gyerekeket, meg néhány idősebbet is, felpakolt bennünket a teherautóra és elhajtott” – emlékezett vissza. Később, a Veréb is madár című filmjének vágójában ismerte fel egykori jótevőjét: Zákonyi Sándor volt az, aki a háború idején lopott egyenruhában és hamis papírokkal menekítette a zsidó gyerekeket.

Bár anyja és apja túlélte a vészkorszakot, munkaszolgálatos bátyját megölték. Arra a kérdésre, hogy mindezeket a szörnyűségeket miként tudta feldolgozni, azt felelete, ő sem tudja igazán. 1945 után beállt ugyan a szociáldemokrata párt nyilasvadászai közé, de mint mondta, nem bosszúvágyból, hanem igazságérzetből. Feljelentések alapján gyűjtötték össze az egykori nyilasokat, akiket átadtak a bíróságnak.

„Egyetlen némettel sem találkoztam”

Kállai István keserűség, és düh nélkül emlékezik vissza a történtekre. Az is igaz ugyanakkor, hogy a háború után sokáig egy szót sem beszélt az átélt borzalmakról. „Kertész Imrével és Bokor Pistával – aki Barlay néven szintén nagy író lett Angliában – nagyon nagy barátok voltunk. Ugyanakkor 20 éven keresztül egy szót sem beszéltünk a holokausztról – egészen addig, amíg Imre el nem kezdte írni a Sorstalanságot. A feleségem szerint ezzel óvtuk magunkat attól, hogy újra átéljük a traumákat” – mondta.

A humoristának határozott véleménye van a holokauszt-tagadásról szóló polémiákról is. „A holokauszt-tagadással nem lehet vitatkozni, mivel teljesen irreális. Ha messzebbre nem is megyünk: 600 ezer magyar honfitársunkat ölték meg, az ő leszármazottaik itt élnek közöttünk. Ráadásul én egyetlen némettel sem találkoztam, bennünket magyar nyilasok vittek a Duna-partra. Szintén magyarok voltak azok, akik az elhurcolt zsidók lakásait, pozíciót elfoglalták, vagyonukat kisajátították. Ezzel egyszer szembe kell nézni” – fogalmazott, megjegyezve, hogy egyetértek a törvényi tiltással, és nem érti azokat, akik azt követelik, hogy a kommunizmus – egyébként valóban szörnyű – bűneinek a tagadását is bele kellene foglalni a törvénybe. „Azokat a rémtetteket ugyanis az égvilágon senki sem tagadja. Ennyi erővel a mohácsi vész tagadását is büntetni kellene” – indokolta álláspontját.

Kállai a Marx Károly Egyetem ipar szakán, bányaszervezésből diplomázott, de ezzel párhuzamosan az említett baráti társasággal, Kertésszel, és Bokorral elhatározta, hogy vígjátékokat fognak írni. Sikerült elhelyezkednie a rádióban, ám onnan hamarosan kirúgták – ez eset jól illusztrálja milyen őrült időszak volt a Rákosi-éra. „Nagy kedvencem volt Molnár Ferenc Doktor úr című darabja, amelyben az egyik szereplő mindig meghajol, és azt mondja, „Szervusz, Józsi”. A rádió épületében volt egy Sztálin szobor, és ahányszor csak elmentem mellette, én is így köszöntem neki: „Szervusz, Józsi”. Pechemre ezt meghallotta egy titkárnő, és már repültem is. Az egyik főnököm – nem mondom a nevét – meg akart menteni. Nagyon rendes pali volt, mondta, hogy Pista én szeretem magát, menjen le az Ápiszba, vegyen egy füzetet, hozza fel, én pedig lediktálom magának, hogyan kell itt viselkedni. Le is mentem, de mire visszajöttem, a főnököt elvitte az ÁVO” – mesélte.

Irány Caracas!

Kállai az’56 után született Irány Caracas! című darabjával futott be, ami a disszidálás témája körül forgott. „A főrendező kissé aggódott, hogyan fogadnak majd egy olyan darabot, aminek az elején az egyik szereplő hirdetést adott fel azzal a szöveggel, hogy „Kicsit szétlőtt lakás, tankkal járhatatlan utcában eladó”. Átütő siker lett, és divatba jöttem” – emlékezett vissza. Ettől kezdve rengeteg színdarabot, és filmforgatókönyvet írt. 1974-ben az MTV Szórakoztató Osztályának lett alapító-vezetője, később pedig főmunkatársként felelt többek között a szilveszteri kabarékért, és az ő nevéhez kötődnek olyan sorozatok is mint a Linda, vagy az Angyalbőrben.

„A humor egyfajta védekezés is, nem véletlen, hogy amikor nagy baj van, akkor születnek a legjobb viccek. Éppen az az érdekes, hogy nálunk most nagy baj van, mégsincs humor. Van néhány tehetség ugyan, de hódít a könnyű, nem egy esetben altesti humor” – mondta, amikor a mai pesti humorról kérdeztük. Hozzátette: mindig fontosnak tartotta, hogy a viccben legyen gondolat. Az Operettszínházban – ahol 20 éve dramaturg –, nagy sikerrel megy a Menyasszonytánc című darabja. A történetben egy katolikus gazda fia házasságra készül egy szegény, de csinos szolgálólánnyal – akiről azonban az esküvő előtt kiderül, hogy zsidó. Kállai szerint a humorban is azokra a problémákra, feszültségekre kell reagálnunk, amelyek benne vannak a levegőben.


(Kállai Istvánnal március 21-én, az ATV Csattanó című műsorában hallhatnak hosszabb beszélgetést.)