Emlékmű Szenes Hannának, a hős vértanúnak

2022. Október 25. / 11:29


Emlékmű Szenes Hannának, a hős vértanúnak

Emlékművet avattak Szenes Hanna költőnek, a magyar zsidóság vértanújának Budapesten, a Széna téri emlékparkban. Fáskerti Zsófia alkotása nem messze áll attól az egykori Margit körúti katonai fogháztól, ahol a mártír-költőt 1944. november 7-én kivégezték. 

Szenes Hanna a brit fennhatóság alatt álló Palesztinából tért vissza 1944-ben, hogy zsidókat mentsen. Elkapták és brutális kínzásoknak vetették alá, de nem tudták megtörni – olvasható a Népszava cikkében, amely részletes beszámolót közöl a mártír-költő életéről.

szh.jpgFotó: Pavel Bogolepov | Forrás: Népszava

Szenes Hanna 1921. július 17-én született jómódú asszimiláns zsidó értelmiségi családban. Az 1920-ban hatályba lépett numerus clausus után úgy döntött, hogy kivándorol az akkor brit fennhatóság alatt élő Palesztinába. Nahalalban járt mezőgazdasági leányiskolába, Szdót Jam kibucban, aztán 1941-ben a Haganah – az izraeli hadsereg jogelődje – tagja lett. 

Belépett a brit királyi légierő női kiegészítő alakulatába, Egyiptomban kiképezték ejtőernyősnek, aztán amikor a britek a jisuvval együtt úgy döntöttek, hogy átdobnak egy kommandót a náci vonalak mögé a szövetségesek támogatására és a zsidók megmentésére, Szenes Hanna önként jelentkezett. 250 katona vállalkozni a misszióra, közülük 33-at választottak ki. Egyikük Szenes Hanna volt akkor már rádiós tisztként, a brit egység, a SOE főhadnagyaként. 1944. március 14-én landoltak az akkori Jugoszlávia területén, és csak ott szerezve tudomást arról, hogy a náci Németország hadserege megszállta Magyarországot.

1944 júniusában megpróbált átkelni a határon. Magyar csendőrök kapcsolták le őket. A SOE titkos alakulat volt, a brit felsővezetésben is kevesen tudtak a létezéséről, és bár a magyar csendőrök a nevétől az adóvevője kódjáig mindent akartak, az előbbin kívül Szenes Hanna soha nem árult el semmit. Annak ellenére nem, hogy a nyilasok brutális kínvallatásnak vetették alá, börtöncellájában levetkőztették, egy székhez kötötték, korbáccsal és botokkal verték. Budapestre hurcolták, ahol újra és újra megkínozták, fenyegették azzal is, hogy megölik az édesanyját, ha nem árul el mindent. Ezek a fenyegetések nem hatottak, Szenes Hanna az utolsó pillanatig kitartott.

Magyarországon ekkor már tombolt a nyilas rémuralom, Szenes Hannát pedig hazaárulás vádjával állították bíróság elé. Simon Gyula hadbíró még az elemibb eljárási szabályokat is figyelmen kívül hagyta, a tárgyalás ítélet nélkül zárta, hogy aztán 1944. november 6-án halálra ítélje a fiatal nőt.

A fanatikus náci Feketehalmy-Czeydner Ferenc honvédelmi miniszterhelyettes  – a háromezer halálos áldozatot követelő 1942. januári újvidéki mészárlás értelmi szerzője – kapva kapott az alkalmon, és azonnali kivégzésére adott parancsot. Simon Gyula másnap, 1944. november 7-én közölte Szenes Hannával, hogy egy órán belül kivégzik, de még kérhet kegyelmet, amit a fiatal lány visszautasít, mondván, gyilkosokhoz ő nem fordul ezzel. A Margit körúti katonai fegyházban végezték ki sortűzzel délelőtt 10 órakor, azt sem hagyta, hogy bekössék a szemét – mesélte később egy szemtanú. Ennek ellentmond a háború utáni exhumáláskor elvégzett halottkémi vizsgálat, amelynek a tanúsága szerint Szenes Hannát tarkón lőtték.

A lap cikke teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Hanuka 2022 / 5783: ünnepi programkavalkád
Zsidó kisokos
A beteglátogatás – az Istentől tanult jócselekedet