Fejes Katalin: A divat fénykora és hanyatlása – Förstner Irén és Berta

2023. Március 14. / 13:22


Fejes Katalin: A divat fénykora és hanyatlása – Förstner Irén és Berta

A pesti Belváros forgatagában apró ékszerdobozként csillogott a Förstner nővérek Haris bazár 2. szám alatt levő divatszalonja, ahol az igényes szépasszonyok egymásnak adták a kilincset. „Ez a szalon nem szorul arra, hogy jóhírnevét és előkelő nívóját mi fedezzük fel, mert a publikum régen tudja, hogy ha valami nagyon eredetit, valami nagyon ízlését óhajt, nem kell máshová fordulni, csak a Förstner nővérekhez, akik évek óta egyenletesen fejlődő szorgalmas és ambiciózus munkájukkal megérdemelten vívták ki a fokozott elismerést és népszerűséget” – írta 1923-ban a Színházi Élet újságírója.

Irén és Berta 1911-ben nyitották meg az üzletüket harmadik társukkal Zwillinger Richárddal, aki korábban Berta kollégája volt a Szabászati Iskolában. Az apró kis divatszalont, a Népopera és a Városi Színház megrendeléseinek köszönhetően, hamar felfedezték a pesti dámák. Divatos és modern színházi jelmezeik, amit az ünnepelt primadonnáknak, köztük Hajnal Hajnalkának (Honthy Hanna), Péchy Erzsinek, vagy Szoyer Ilonkának terveztek, hatalmas tetszést arattak a női közönség körében, így egy-egy színházi premier után a divathölgyek szinte megrohamozták a ruhaszalont.

Színházi Magazin, 1944. 9.Színházi Magazin, 1944. 9.

A zsidó kereskedő családból származó nővérek közül Irén 1879. július 29-én született, húga, Berta 1884. január 9-én. A két lány és testvéreik, Mór, Sándor, Jakab, Rozália, és Aladár szerényen, de nagy álmokat dédelgetve éltek Nagyperkátán. A nővérek minden vágya egy saját divatszalon volt, ezért a tanulmányaikat Pesten folytatták és kitanulták a nőiszabó mesterséget. Testvéreik közül, Jakab, aki addigra neves ügyvéd lett és kikeresztelkedve felvette a Gyula nevet, igyekezett mindenben támogatni a két lányt. Bevezette őket a társasági életbe, bízva abban, hogy húgai mihamarabb férjet is találnak.

Közben a Förstner lányok sem tétlenkedtek, Berta a Szabászati Mintaiskola tanítónője lett, Irén pedig házivarrónői munkákat vállalt. Igyekezetük és szorgalmuk végül célba ért és Pest egyik neves divatszalontulajdonosától átvették a Haris bazárbeli üzletet.

Színházi Élet, 1933. 17.Színházi Élet, 1933. 17.

Az 1920-as évekre a nővéreket szakmai tudásuk és első rangú szolgáltatásuk a nőiruha szabók legjobbjai közé emelte, nem véletlenül választották meg Bertát a Nőiruhakészítők Országos Szövetségének igazgatósági tagjának, míg Irént textilipari versenyek szakmai zsűritagjának kérték fel. A siker és a bővülő vendégkör arra ösztönözte őket, hogy felszámolják a Haris bazárban lévő szalonjukat és egy impozánsabb üzletet béreljenek. A végső döntést az 1928-ban felépült Medimpex bérpalota átadása hozta meg.

A divatszalon a Vörösmarty tér 4. szám alatti palota ötödik emeletére költözött be. A lenyűgöző barokk stílusú termek berendezését a korszak egyik ismert kárpitosánál, Braun Mórnál rendelték meg. A két nővér újult erővel – Zwillinger Richárd még 1920-ban kivált – vette bele magát a munkába. Pest előkelő divatladyjei mind megfordultak a szalonban, ki estélyiruhát, más utazókosztümöt, vagy délutáni szövetruhát rendelt. A szalon hírnevét öregbítették a divatrovatok és a női magazinok, melyek rendszeresen beszámoltak a szezon legújabb kollekcióiról. A szakmai sikerek mellett a két nővér a magánéletben is megtalálta a boldogságot, Irén, Sándor Miksa mérnök, míg Berta, Bán Ernő banktisztviselő mellett.

1938. áprilisában két nagy eseményre is készült a szalon. Április 3-án, az Operaházban megtartott magyaros stílust népszerűsítő divatbemutatón a Förstner divatszalon is részt vett. A bemutatót hatalmas előkészületek előzték meg, Pest legnevesebb szalonjai éjjel-nappal a ruhákat szabták-varrták. A nővérek a Textil Ipar újságírójának számoltak be terveikről: „Öt toalettel veszünk részt a bemutatón, akad közöttük délelőtti, délutáni és nagyestélyi ruha is. Mi nem csak a külső díszítő elemekben, hímzésekben, de a vonalban, szabásban is igyekszünk érvényre juttatni a magyaros szellemet. Különösen sikerül ez az estélyi ruháknál, ahol nincs annyira megkötve a kezünk, szabadon szárnyalhat a fantázia”. Majd azt is hozzátették, hogy a bemutatóra készült ruhák a berlini Kézműipari Kiállításra is meghívást kaptak.

Az év másik szenzációként emlegetett eseménye Apponyi Gerladine és Zogu albán király esküvője volt. A magyar grófnő ruhatárát részben a Förstner szalonban készítették el.

Színházi Élet, 1938. 14.Színházi Élet, 1938. 14.

A sikerek egymást követték, az üzlet forgalma és népszerűsége változatlan volt. 1940-ben az Operaház báljára Odescalchi hercegnő, Cziráky Antoinette (Tonchette grófnő), Ullmann Erzsébet bárónő és Bajor Gizi, a híres színésznő rendelt estélyiruhát a szalonból. Néhány hónappal később a Cziráky-család lányuk, Tonchette esküvőjére a menyasszonyi ruhát és a kelengyét a Förstner szalonban készíttette.

A régi vevők kitartottak a tehetséges nővérek mellett, de a fokozódó antiszemitizmus és a zsidótörvények miatt az addig reflektorfényben lévő zsidó tulajdonban lévő divatszalonok háttérbe szorultak. Csökkentek a sajtómegjelenések, a divatkiállítások-, és bemutatók.

Berta és Irén a szalont egészen 1944 márciusáig működtették. Februárban még Haggenmacher Marietta esküvői ruháját varrták, illetve a szalon bevételéből jótékonycélú akciókat támogattak. A nővérek a jómódú zsidósághoz tartoztak, akik komoly pénzügyi beruházással és kitartó, szorgalmas munkával érték el sikerüket és azt az anyagi biztonságot, amiről a Hieronymi út (ma Határőr út) 24. szám alatti villa is tanúskodott.

Film Színház Irodalom, 1941.43.Film Színház Irodalom, 1941.43.

Az antiszemita törvények azonban őket is sújtották, ahogy a többi zsidó üzlettulajdonost. Közvetlen életveszélybe a német megszállás, majd a nyilasterror alatt kerültek. Nem tudni, hol tartózkodtak és hogyan élték túl a vészkorszakot, lehetséges, hogy üzleti kapcsolataik és törzsvendégeik segítségével menekültek meg.

A háború után a romjaiból újjáéledő Belvárosban a Förstner nővérek ismét megnyitották divatszalonjukat és nagy erőkkel készültek a divatbemutatókra, ahol már Irén lánya, Erzsébet is bemutatkozott saját ruhaterveivel. 1947 júliusában Irén úgy döntött, hogy visszavonul és a céget átadja Erzsébetnek, Berta közben a Budapesti Nőiszabók Lányruha és Fűzőkészítők Ipartestület tisztikarában vállalt tagságot. Szeptemberben a Magyar Divatipari Szindikátus a divatszalonok őszi és téli exportkollekciójából rendezett divatbemutatót, amelyen a kormány több tagja és a külföldi diplomáciai kar számos képviselője is részt vett. Ez volt az utolsó bemutató, ahol a Förstner divatszalon megjelent. Egy évvel később, 1948. október 25-én, agyvérzésben meghalt Berta, így nem élte meg a divatszalon államosítását, a Hieronymi úti villa és a máriaremetei nyaraló elvételét. Irén egykori varrónőjénél, Bözsinél bérelt szobát, majd valamivel halála előtt, lányához, Erzsébethez költözött Újlipótvárosba. 1962-ben halt meg.

A tanulmány korábbi változata A Förstner nővérek divatszalonja címmel a Mozgó Világ 2022/7-8. számában jelent meg.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Amerikai holokauszttagadót vettek őrizetbe Lengyelországban
Zsidó világ
Szerdócz Ervin: A hazugság életveszélyt jelent
Mazsihisz hírek
Ferenc pápával találkozott Heisler András, a Mazsihisz elnöke