A Tóra és a lélek: Bibliaterápia

A psziché görög szó, de a lelki fejlődést, megújulást, terápiát a Tóra találja ki. A Tóra hőseire rájuk, magukra bízatott a lelkük, az, hogy hogyan kezelik lelki sérüléseiket, amelyeket egymásnak okoznak.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár aktuális magazinjában olvashatjuk, hogy már Káin is azt a feladatot kapta, hogy kezdjen valamit azzal a fájdalommal, hogy nem az ő áldozatát fogadták el, akkor ellen tud állni a bűnnek. A nem eléggé szeretettség lelki traumáját, amelyet természetesen a szülők okoznak, akiket, naná, magukat sem szeretett jól az apukájuk, anyukájuk, tovább lehet adni, de meg lehet tőle szabadulni. Az intergenerációs trauma legszebb példatára örökkön örökké a Tóra családtörténete marad az ősatyákról.

Káin és Ábel, aztán Izsák és Izmáel. Izmáelt nem szerették, mert elzavarták otthonról (mert nem Sára, hanem Hágár gyereke volt, akit ez traumatizált, az elűzés Hágárt traumatizálta és így tovább), az ő testvérviszályuk tovább örökítődött Jákobra és Ézsaura, az egyiket az anyja, a másikat az apja nem szerette, viszonyuk párja volt a kevésbé szeretett Lea és Ráhel párbaja Jákobbal kötött házasságukban, ez tetőzött József és a testvérei kapcsolatában. És mindenki lépett egyet, amíg a testvérgyilkosságtól eljutottunk a bonyolult és ismétlődő motívumokból álló ősatyai-ősanyai családtörténet útvesztőin át a megbékéshez József és testvérei között. A valódi műfaja – jó, az egyik lehetséges műfaja – a Tórának a lelki fejlődésregény, az öröklött traumák feldolgozása. A lélekről tudott a Biblián kívüli világ, de a lélekgyógyászatot a Tóra „találta fel”.