A Notre Dame meglepő zsidó titkai

2024. December 10. / 11:00


A Notre Dame meglepő zsidó titkai

Az újonnan felújított székesegyházban számos felbecsülhetetlen értékű, a franciaországi zsidó örökséget ábrázoló műalkotás megtalálható.

Notre-Dame-de-Paris-Tympan-Sainte-Anne-50 (1).jpg

Párizs ikonikus székesegyháza újra megnyitotta kapuit, ami történelmi mérföldkő a 2019-es pusztító tűzvész utáni helyreállításában. Az újjáépítési erőfeszítések során aprólékosan megőrizték a gótikus építészetét, beleértve a jelentős zsidó vonatkozású műalkotásokat, miközben modern technikákat is beépítettek.

A Notre Dame a 12. századból származik, és bepillantást enged abba, milyen volt az élet nyolc évszázaddal ezelőtt. Amikor épült, a lakosság túlnyomó többsége analfabéta volt; sokan éltek olyan körülmények között, amelyet ma mélyszegénységnek nevezünk. A díszes frízek, szobrok és ólomüveg ablakok közül sokan oktatási célt szolgáltak, bibliai és más vallási történeteket illusztráltak, és igyekeztek üzeneteket közvetíteni a középkori Párizs keresztényei számára. Meglepő módon a Notre Dame-on található legkiemelkedőbb műalkotások némelyike zsidókról mesél nekünk.

A székesegyház főbejárata fölött két keresztény szentet ábrázoló fríz, vagyis magasított faragvány található: Anna és Joachim, akiket Jézus nagyszüleinek tartanak. Mivel ezek a személyek zsidók voltak, a művész valódi helyi zsidókat használt modellként.

A zsidókat nehezen tűrték meg akkortájt. II. Fülöp király 1182-ben kiutasította a zsidókat Franciaországból, akik néhány éven belül elkezdtek visszaáramlani az országba, és számos városban, köztük Párizsban is letelepedtek. Tevékenységüket szigorúan korlátozták: a III. Innocentus pápa által 1215-ben összehívott lateráni zsinat a zálogházak és a régi ruhák eladásának kivételével minden foglalkozástól eltiltotta a zsidókat Európában. Ezenkívül arra kényszerítették őket, hogy a keresztényektől való megkülönböztetés okán különleges, nevetséges ruhákat viseljenek.

Tudjuk, milyen ruhákat viseltek a párizsi zsidók, mert az ő képmásuk 800 éve díszíti a Notre-Dame katedrálist. A frízen látható zsidó esküvői vendégek hosszú köntösbe vannak öltözve, és magas, hegyes kalapot hordanak.

A baloldali fríz Anna és Joachim esküvőjét ábrázolja, és látszólag hű másolata egy középkori francia zsinagógának. A szertartást vezető rabbi tálitba van burkolózva. A közelben egy láda áll, amelyen a Tóra, egy halom könyv és egy Nér Támid, a zsinagógákban örökké égő lámpás található.

A jobb oldali fríz Annát és Joachimot ábrázolja, amint egy zsinagógába visznek áldozatot; a művész még egy bimán nyugvó Tóra-tekercset is faragott. A közelben két középkori zsidó képmása látható, akik elmélyülten beszélgetnek a zsinagógában.

A fríz faragásának idején a zsidókat könyörtelenül üldözték Párizsban és Európa más részein. 1239-ben IX. Gergely pápa levelet küldött az egyházi vezetőknek, valamint Anglia, Spanyolország és Portugália királyainak, amelyben több tucat vádat sorolt fel a Talmud ellen. Ez felhívásokhoz vezetett, hogy gyűjtsék össze a zsidók szent művét, és semmisítsék meg azt. Ezt a szörnyű utasítást sehol sem hajtották végre akkora buzgalommal, mint Párizsban. 1240. március 3-án az egyházi tisztviselők Franciaország-szerte betörtek a zsinagógákba. Sábát volt, és a zsinagógák tele voltak. Franciaország tehetetlen zsidói végignézték, ahogy szent Talmud-köteteiket elkobozzák és elviszik.

IX. Lajos francia király felszólította a Talmud bíróság elé állítását. Négy rabbi védte meg a zsidó szent könyveket a vádak sorozatával szemben; nem meglepő módon a rabbik vesztésre álltak, a Talmudot pedig égetésre ítélték. 1242. június 17-én az egyházi tisztviselők 24 szekéren, a Talmud köteteivel, összesen mintegy tízezer könyvvel – a Talmud összes ismert, akkoriban Franciaországban létező példányával – megrakott szekeret vittek a párizsi Place de Greve-ra, a Notre Dame melletti térre. Ott nyilvánosan elégették őket.

A rothenburgi Meir rabbi, akit Mahárámként ismertek, szemtanúja volt az égetésnek. Megindító siratóverset írt utána, amelyben feljegyezte:

„Könnyeim folyót alkottak, amely a Sínai-sivatagig, Móse és Áháron sírjáig ért. Van-e másik Tóra a Tóra helyett, amelyet elvettetek tőlünk?”

A Notre Dame homlokzatán két kiemelkedő szobor érzékeltette a keresztények és a zsidók érzéseit ebben az időben. Jobbra egy nő áll rongyosra verve, szemét kígyó takarja, fejét lehajtja. Kezében törött jogart tart, miközben a kőtáblák kicsúsznak a kezéből. Lábai alatt egy porba taposott korona fekszik: ő a Synagoga, aki a zsinagógát vagy általában a zsidóságot jelképezi.

960px-Ecclesia_et_synagoga.jpgSynagoga és Ecclesia (wikimedia)

A katolikus egyház azt akarta, hogy a Notre Dame-ba belépők azt higgyék, hogy a judaizmusnak vége, megalázták és végleg leverték. Balján egy finoman öltözött nő áll felegyenesedve, kezében kehely és egy bot, amelynek csúcsán kereszt áll, látszólag diadalmasan. Ecclesia néven ismert, a győztes katolikus egyházat jelképezi.

A keresztény dominancia és a zsidó megaláztatás eme allegóriái olyan fontosak voltak, hogy amikor az eredeti alkotások megsemmisültek a francia forradalom alatt, az 1800-as években újraalkották és pótolták őket.

Fölöttük egy másik zsidó ábrázolás található: a Királyok Galériája, amely az ókori Júda és Izrael 28 királyát ábrázolja. Ezeket is pótolták, miután a forradalom alatt összetörték.

1306-ban III. Fülöp francia király drasztikus lépést tett. Mivel pénzhiányban szenvedett, úgy döntött, hogy lefoglalja a királyságában élő zsidók tulajdonát és vagyonát. Ez nem volt példa nélküli lépés: A középkori Európában a zsidók a korabeli latin kifejezéssel élve servi camerae mosrae, azaz a király kamarájának szolgái voltak. Tulajdonként a király tulajdonát képezték, aki tetszése szerint rendelkezhetett velük.

1306. július 22-én, tisa beáv másnapján százezer  zsidót tartóztattak le Franciaország-szerte, és kényszerítettek börtönbe. Ott közölték velük, hogy száműzetésre ítélték őket; minden zsidónak csak a ruháját és egy nagyon csekély összeget, fejenként 12 sous-t volt szabad magával vinnie. Az ezt követő hónapokban III. Fülöp király elárverezte a zsidók vagyonát. A kiutasításról szóló rendeletét fia, X. Lajos király visszavonta, de 1322-ben ismét visszaállította. Csak évszázadokkal később vált újra biztonságossá a zsidók számára, hogy Franciaországban éljenek, mivel a terjeszkedő francia királyság területe olyan területekre is kiterjedt, ahonnan a francia zsidók elmenekültek és új közösségeket alapítottak.

pexels-michael-pointner-134459625-30309851 (2).jpgKép: Michael Pointner / Pexels

Ahogy a tűzesetet követően francia hatóságok megvizsgálták a Notre Dame romjairt, világossá vált, hogy a katedrális homlokzata nagyrészt sértetlen. Úgy tűnik, hogy ezek a pótolhatatlan művészeti kincsek, amelyek a franciaországi zsidók történetét ábrázolják, megmenekültek. Sokat tanulhatunk belőlük a franciaországi és a határokon túli zsidó történelemről és erősségről.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Az Örökkévaló áldja és őrizze meg az édesanyákat!
Megemlékezések
Dr. Grósz Andor:  „A világ zsidóságának együttes gyásza ez"
Zsidó világ
A csend vigasza és a gyász némasága – Békés szombatot!