A zsidó daloknak nem szabad eltűnniük életünkből

Mi lesz a január elsejei koncert programja? A műsort sajátosan erre az alkalomra állította össze?

Mivel aznap lesz hanuka utolsó napja, az Állati Zenés ABC 1. és 2. lemezekről válogatott gyerekműsort ünnepi dalokkal egészítem ki. Természetesen nekem fontos, hogy éppen hol játszom, hiszen ez a koncertem interaktív, bevonom a közönséget a műsorba. Számomra a Goldmark terem gyerekkoromból ismerős közeg, és már régóta nem énekeltem ott. Jó lesz visszatérni.

Mit gondol a gyerekközönségről, a beleélés, a belefeledkezés szempontjából mennyiben más, mint a felnőttközönség?

Imádok gyerekeknek énekelni, mert bármennyire is nagy koncentrációt igényel – hiszen nem könnyű őket lekötni közel egy órára – rettentően hálás feladat is. Nagyon sok izgalmas reakciót kapok tőlük, a koncerteken sokféle vicces és váratlan fordulat történhet. A gyerekek képzelőerejét igyekszem maximálisan igénybe venni, velük könnyű elfeledkezni arról, hogy éppen hol vagyunk vagy hogy milyen évszak van. Az esti koncerteken a felnőttekhez máshogy szólok, itt is van egy közös nyelv, amelyet megütök, de természetesen más az üzenet.

A Mikor lesz ez már című lemezén magyar költők megzenésített versei is hallhatók. Kik a legnagyobb kedvencei a klasszikus és kortárs magyar költők közül?

A tavalyi MR2 Akusztik + a Müpából szólókoncertemre való készülés során kezdtem el Szép Ernő verseivel foglalkozni, illetve egy most készülő darab kapcsán bújom a költeményeit, amelyek nagyon közel állnak hozzám, de kedvenceim közé tartozik Radnóti, Ady is, a kortársak közül Varró Dani vagy az Állati Zenés ABC verseinek szerzője, Hegyi Gyuri.

Ön nem csak a pesti színiegyetemen, de New Yorkban is folytatott művészi tanulmányokat. Mennyiben más az ottani oktatás az ittenihez képest? Mire fókuszálnak ott jobban? Mi az, ami ott jobban érvényesül a hallgatókkal való foglalkozásban, mint nálunk?

A legnagyobb különbséget abban láttam, hogy kint mesterembereket képeznek, vagyis bármennyire is nehezen megfogható és tanítható a művészet megnyilvánulása a színpadon, kint pontosan fel vannak építve a lépcsőfokok, amelyek megmászásával megtanulhatóak a színpadi létezés alapjai. Persze az iskola elvégzésétől nem lesz még valaki művész, ehhez hosszabb és mélyebb utat kell bejárni az élet színpadain is, de az is biztos, hogy a színitanuló pontosan megtanulja, hogy hogyan álljon egy szerephez, milyen elemzés szükséges mielőtt elkezdődnének a próbák, vagyis megtanulja a mesterség alapjait. Itthon a művészet erősebben érvényesül a tanítás során is. Mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai.

Az ön által is játszott klezmer kapcsán kérdem, hogy mit gondol, a hazai zsidó közösség mennyire ismeri a térség zsidó zenéjét/népzenéjét? Továbbá minek köszönhető a klezmer utóbbi 20-25 évben a térségben történt újjászületése?

Én úgy hiszem, hogy ezen a téren sok a hiányosságunk. Emlékszem, hogy amikor nyolc évesen elvittek a szüleim a Bethlen téri gyermekkórusba, ahol Klein Ervin kántortól és Mayer Erika zongoraművésztől sok-sok héber és jiddis dalt, vagy az akkor még gyakorló rabbi Frölich Róberttől a Talmud tórán héber betűket és imádságokat tanulhattam, az katartikus erővel bírt. A szüleim is ott tanulták meg a tradíciókat, dalokat, de azért nem tettük a kirakatba a származásunkat. Most, hogy már nyitva van sok lehetőség, utazhatunk, körbekérdezhetünk a világhálón, egyre kevesebb időt szánunk a gyökereink megismerésére, a hagyományaink gyakorlására. Biztos vagyok benne, hogy ez a felgyorsult életünk miatt is van, de nem szabad eltűnniük a zsidó daloknak az életünkből, és fontos, hogy átadjuk a következő nemzedékeknek is a tradíciókat. A klezmer zene újjászületése sokat jelent a zsidó népzene fennmaradása szempontjából, de én úgy látom, hogy az utóbbi években ez a felhevülés is stagnál. Szerintem fel kell kutatni még több zenét, és meg kell próbálni megőrizni és továbbadni őket. Ezért is szeretném és már több éve próbálok létrehozni egy zsidó zenei gyűjteményt, akár intézményesített formában, amely Kelet-Európában is elérhetővé tenné a dalok felvételeit és kottáit.

A gyerekekkel otthon szoktak együtt énekelni? Ha igen, mik a kedvenc dalaik?

Nálunk gyakran szól zene, ami szakmai ártalom. Párom, Födő Sándor “Fodo” – aki az Állati Zenés ABC zeneszerzője is – sok különféle zenét szeret, ismer, mutat a gyerekeknek, ezért ők nincsenek lekorlátozva zenei téren sem, mindenevők. Héber dalokat péntek este vagy ünnepek idején énekelünk, meg ha dolgozunk valamin, azt is hamar megtanulják a gyerekek, akik így általában kisebb-nagyobb feladatokkal, szoktak szerepelni a lemezeinken is. Változik, hogy épp mi a kedvencük.

Mik a jövő évi tervei?

A koncertek mellett egy nagyszabású együttműködésre készülök az egyik gyerek TV csatornával, megyek egy londoni koncert-sorozatra, és jövő ősszel a Rózsavölgyi Szalonban lesz bemutatóm.

Végül a legaktuálisabb kérdés: hogyan készült a család a hanukára?

A gyerekeim idén először ajándékokat is készítettek, méghozzá saját elhatározásból és saját ötleteik alapján. Ez nagyon jó érzés, és annak különösen örülök, hogy idén a téli szünetre esett hanuka összes napja. Ezért ez most igazán jó együttlét és családi ünnep volt. Idén nálunk volt a nagy családi hanukázás. Az ünnepi asztalon volt látkesz, fánk és zsidó tojás is.

Kácsor Zsolt