A „nyitott ortodoxia” első női rabbija: Lila Kagedan

Regina Jonas követőjét a „nyitott ortodoxia” vezető figurája, Avi Weiss rabbi által alapított rabbiképzőn avatták 2015-ben rabbivá és azóta el is helyezkedett egy ortodox közösségnél. Édesapja, aki mindvégig bíztatta, nem érhette meg közös álmuk valóra válását: meghalt egy évvel azelőtt, hogy lányát a világ első ortodox rabbinőjévé avatták New Yorkban.

Megjelent: 2016. augusztus 03. 14:51

Kagedan Kanadában, Ottawában töltötte a gyerekkorát, ortodox zsidó családban nőtt fel, középiskolai tanulmányait a szülei által alapított Jichák Rabin Gimnáziumban fejezte be az első végzős osztály tagjaként.

A Harvardon tanult teológiát és etikát és rabbihivatása mellett, illetve azzal összefüggően is foglalkozik orvosi etikai kérdésekkel: dolgozik kórházakban, előadásokat tart és olyan családoknak segít, akik súlyos egészségügyi-kezelési döntések előtt állnak.

A Yeshivat Maharatban, a nyitott ortodoxia bronxi rabbiképzőjében, ahol nők is tanulhatnak, tavaly, 34 évesen fejezte be tanulmányait. Nem ő volt az első végzős, de ő volt az első, aki tudatosan nem „rabbának”, hanem „rabbinak” nevezi magát: idén kérte fel egy new-jersey zsidó közösség, hogy legyen a rabbijuk, ezután nem sokkal Ausztráliába is meghívta egy ortodox gyülekezet, ott is eltöltött néhány hetet, így ott is történelmet írhatott.

Amikor 2015 novemberében az ortodoxiát képviselő Amerikai Rabbitanács határozatot hozott a női rabbik felavatásának elutasításáról és ezzel különösen éles fordulatot vettek az ortodoxián belüli belharcok (erről itt számoltunk be.) Kagedan a kanadai zsidó újság, a cjnews hasábjain reagált a döntésre.

Ebben leszögezi, hogy „hagyománytisztelő ember vagyok és éppen ez a hagyománytisztelet késztetett arra, hogy ezt az időálló-tekintélyes megnevezést használjam önmagamra is, amit mindenki másra, akik ugyanazt tanulták, amit én is a Yeshivat Maharatban. Azt, hogy „rabbi”. Így hívjuk mindazokat, akik eleget tettek azoknak a követelményeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy szmihát („rabbidiplomát”) kaphassanak. Ez ilyen egyszerű és világos számomra”.

Úgy látja ugyanakkor, hogy a Rabbitanácsnak azért kellett meghoznia ezt a határozatot, mert ők is tapasztalták, hogy „a nők jelenleg is ellátnak rabbi teendőket az ortodoxiában, prédikálnak, tanítanak, jelen vannak a zsidó vallási élet minden szegmenségben és jól látszik, hogy sokat tudnak hozzátenni azoknak a közösségeknek az életéhez, amelyeket szolgálnak”, a folyamat tehát megállíthatatlan szerinte.

„Tudjuk jól, hogy a fiataloknak szerepmodellekre van szükségük, látniuk kell valakit maguk előtt, akihez kapcsolódhatnak”- teszi hozzá és felteszi a kérdést, hogy „abban a korban, amikor egy nő szállhat versenybe azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke lehessen, komolyan azt gondoljuk, hogy a zsidó nőket nem fogja zavarni, ha kizárólag férfi vallási vezetőket látnak maguk körül”?

Avatása után a CNN-nek mesélt nemrég elhuny édesapjáról, aki „legfontosabb tanára” volt, együtt olvasták a rabbinikus irodalmat éjjelente és arra bíztatta, hogy kövesse az álmait. „Nem kecsegtetett azzal, hogy nem kell akadályokkal szembesülnöm és nem is tudta pontosan, hogy alakul majd ki ez az egész, de arra kért, hogy vértezzem fel magam ezekkel a szövegekkel és a kizárás miatti dühöt fordítsam át alkotó energiává”. Úgy tűnik, hogy Lila Kagedan megfogadta az apai tanácsot.