A megmaradásért küzd az Amazonas-medencében élő egyik utolsó zsidó közösség
A megmaradásért küzdenek az Amazonas-medence egyik utolsó zsidó közösségének tagjai, akik péntekenként egy matracbolt hátsó helyiségében gyűlnek össze egy perui városban, hogy héberül, egy olyan nyelven imádkozzanak, amelyet alig páran értenek közülük.
Iquitos – a világ legnagyobb olyan települése, amelyet szárazföldi úton nem lehet megközelíteni – az otthona az amazonasi zsidók egyik utolsó csoportjának. Fennmaradását modernkori exodus veszélyezteti Izraelbe, az elmúlt évtizedben több mint 80 százalékkal csökkent a tagjainak száma.
„Elsorvad a közösség” – mondta a The Guardian című brit lapnak Jorge Abramovitz bolttulajdonos, akinek üzletében a város egyetlen zsinagógája működik. „A többség már elhagyta Iquitost, és nem jönnek vissza.”
Az első zsidók Marokkóból – az Európából, a Közel-Keletről és Ázsiából induló hullámmal – érkeztek a településre a 19. századi kaucsukláz idején. A gumi iránti globális kereslet hamar elegáns házakkal tűzdelt iparvárossá változtatta az elhagyatott őserdei falut. Iquitos kikötőjéből folyami hajók és uszályok vitték az árut az Amazonason, majd Európába az Atlanti-óceánon át. A helyi zsidó közösség az 1900-as évek elején tovább gyarapodott, a Kelet-Európában erősödő antiszemitizmus elől sok askenázi ment az amerikai kontinensre. Köztük volt Jorge Abramovitz apja is, aki Lengyelországból vándorolt ki.
Az 1920-as évekre a malajziai és a Srí Lanka-i kaucsuktermelők megelőzték az amazonasiakat, és beütött a válság. Sok bevándorló elhagyta Iquitost, a 20. század közepére pedig Lima lett a perui zsidó élet központja. Az ország különböző pontjaiból egyre több kis közösség költözött a fővárosba, ahol voltak zsinagógák, rabbik és zsidó iskolák. Iquitos maradt Limán kívül az egyetlen, ahol úgy-ahogy talpon tudott maradni a zsidó közösség, de az is olyan volt Abramovitz szerint, mintha álmát aludná.
A 2000-es évek elején aztán reneszánsz köszöntött be: dél-amerikai és tengerentúli rabbik vezetésével a városban élő zsidó családok – amelyek közül sok áttért a római katolikus vallásra – újjáélesztették őseik hitét a matracbolt hátsó helyiségében. „Szerte az esőerdőben találni zsidó leszármazottakat. De sok esetben nincsenek tisztában a származásukkal” – mondta Jorge Abramovitz felesége, Rivka. (MTI)
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték
