A lélek alaprajza és a héber írásjelek
Ország Lili életműkiállításán a képek úgy ragyognak, mintha belső reflektor világítana bennük. A Magyar Nemzeti Galéria Árny a kövön című tárlatán jártunk.
Időben szólok: el ne mulasszák Ország Lili életműkiállítását a Magyar Nemzeti Galériában, mert ha kihagyják, bánni fogják. A tárlat március 26-ig tart nyitva, addig még többször be lehet iktatni a naptárba. S be is kell, mert Ország Lili a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legfontosabb alakja, s ha eddig kérdéses lett volna, hogy helye a legnagyobbak között van, akkor a megítélése, elismerése és elismertetése tekintetében az Árny a kövön című kiállítás igen jelentős állomásnak tűnik.
A kurátori koncepció méltó az életműhöz, mert precíz, pontos és finom munka, mint egy nyomtatott áramköri lap: új közeget teremt a művek számára, keretbe fogja, ami széttart, s áramot lehel. Igen, a festmények között mintha árammal telítődött volna a levegő. Még akkor is áramütés szerű a látvány, ha az ember ismeri Ország Lilitől a „kötelező” darabokat: a fal-motívumokat, a belső labirintusok képét (a lélek alaprajzát, ahogy elneveztem), vagy a nyomtatott áramkört, mint a teljesség szimbólumát. Kedvenc képeim tőle az írásos korszakából valók, mert ezekben úgy ér össze a kép és az írás, mint a tenger és a partja: ahol a partszakasz vonalai a héber írásjelek, amelyek csak a mindenséggel, az Örökkévalóval való találkozás pontjaiban rajzolódnak ki.
E helyütt hadd dicsérjem meg a bevilágítást is, az ugyanis profi munka: úgy van jelen a fény, mintha a forrása láthatatlan volna. Vannak olyan képek, amelyek ebben a megvilágításban úgy ragyognak, mintha belső reflektor világítana bennük.
Fölhívom a figyelmet két érdekességre: egy-egy munkát azoktól a mesterektől is láthatunk, akik Ország Lilire hatottak (ilyen Paul Delvaux és Giorgo de Chirico), a másik érdekesség pedig az, hogy a tárlatnak két kijárata is van, s ha a labirintusból megyünk ki, akkor egy vitrin alatt azokat a könyveket is láthatjuk, amelyekből a művész a kollázsokat és montázsokat készítette.
A tárlatról részletes információt a galéria honlapján (www.mng.hu) olvashatnak, de ne érjék be ennyivel, nézzék meg a kiállítást a saját szemükkel, legyenek ott a képek között, mert az áramütésről nem elég olvasni, azt érezni kell.
Kácsor Zsolt
| „A Magyar Nemzeti Galéria – folytatva a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítás-sorozatát – Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be 2016. december 17-től. A több mint háromszáz művet felvonultató kiállítás két különlegességgel is szolgál. Egyrészt – eddig még soha nem látott módon – hazai és külföldi analógiákkal, Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira da Silva, Toyen és Zoltan Kemeny műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását. Másrészt a kiállításon Ország Lili eredeti elképzelésének megfelelően felépül a Labirintus, benne a több mint ötven darabos labirintus-sorozattal, mely ebben a teljességében még az 1980-as Ország Lili-emlékkiállításon sem volt látható. A 90 éve született művész alkotásaiból korábban nem láthatott a közönség ilyen nagyszabású, teljes életművet átfogó tárlatot.” (Részlet az mng.hu honlapról.) Árny a kövön A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Kurátor: Kolozsváry Marianna. Megtekinthető március 26-ig. Nyitva: kedd-vasárnap 10 órától 18 óráig. A teljes árú jegy 2200 forintba kerül, elővételben 2000 forint. A további kedvezményes belépők árai a www.mng.hu oldalon. |
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték