A Karcagi Zsidó Hitközség kezet nyújt a város felé

A megjelenteket Csillag Barnabás, a Karcagi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, majd az emléknap hátteréről beszélt.

– A Magyar Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területein. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az áldozatok emlékfalainál pedig gyertyagyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól. Karcag városának, a hitközségünknek is voltak áldozatai. 778 karcagi zsidóból 446-an haltak mártírhalált. Drága emléküket a templom előcsarnokában elhelyezett márványtáblába vésett nevük, és a temetőben felállított mártír-emlékoszlop őrzi – sorolta az előzményeket az elnök. A karcagi hitközség jelenéről is szót ejtett, kitérve arra, hogy a közösség létszáma a természetes elhalálozások és a költözések miatt egyre csökken. Mára kicsivel több mint 10 tagot számlálnak.

A hitközség néhány éve eldöntötte, hogy képletesen megnyitja kapuit a város lakossága előtt.

– Ezzel a döntéssel azt szeretnénk elérni, hogy ismerjenek meg bennünket, ismerjék meg kultúránkat, ismerjék meg a múltunkat, legyenek részesei a jelenünknek, és építsünk együtt egy közös jövőt. A közös jövőnk záloga az ifjúság és a tanulás – emelte ki Csillag Barnabás, majd elmondta, hogy a színmű oktatási, közismeret-bővítési célzattal a megfelelő holokauszt-szemlélet kialakulásához szeretne hozzájárulni.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, városunk és térségünk országgyűlési képviselője levélben osztotta meg emlékező gondolatait a megjelentekkel, amelyet a hitközség elnöke olvasott fel.

– Tisztelt Megemlékezők! A mai napon emlékezünk a Karcagi Zsidó Hitközség 446 mártírjára, több mint 600 ezer magyar áldozatra, és azokra a túlélőkre, akik magukkal hordozzák a testi és lelki sebeiket. A holokauszt egy nagylelkű, nemes harcokban edzett nép legaljasabb tette, amikor a magyar nép különbséget tett magyar és magyar között. Ártatlanokat, fegyverteleneket, gyengéket, kiszolgáltatottakat, nemzettársakat gyilkolt. Ezt a gyalázatos sebet Magyarország örökre viselni fogja. Kötelességünk a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján emlékeznünk és emlékeztetnünk, tanítanunk és példát mutatnunk a jelen és jövő generációinak, hogy hasonló borzalmak soha többé ne ismétlődhessenek meg. A mártírok mellett tisztelettel és nagyrabecsüléssel említem meg azokat az igazakat, akik a vészkorszakban próbáltak emberek maradni, embereket menteni, és önzetlenül segíteni – írta a tárcavezető.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és Dobos László, Karcag város polgármestere emlékező beszédeikben megerősítették, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a jövő generációi hiteles képet kapjanak történelmünk ezen szégyenfoltjáról, és megakadályozzuk, hogy valaha is hasonló történjen.

Sándor Anna, a budapesti Spinoza Színház tulajdonosa, a színdarab producere pedig bemutatta az általa megálmodott és megírt darabot, amely két kísértetiesen hasonlító életutat bejárt férfi találkozását helyezi a középpontba. Ezen a közös szálon keresztül nyerünk betekintést a zsidóság történetének elemi fontosságú momentumába: Izrael állam megszületésének ötletébe. A producer elmondta, ez akkoriban olyan elképzelhetetlen gondolatnak számított, mintha ma azt mondanánk: „ne a Balaton-felvidéken vegyél telket, inkább a Hold másik oldalán.” Herzl Tivadar és Max Nordau egymást inspiráló szellemi találkozásain keresztül megismerkedhetünk a cionista mozgalom megalakulásának körülményeivel, és az önálló zsidó állam megvalósulásáig bejárt hosszú út kihívásaival.

Az előadás után Csillag Barnabással beszélgettünk, aki a hitközség nyitási kezdeményezéséről osztotta meg velünk a részleteket:

– Évekkel ezelőtt a karcagi hitközség vezetőségében döntöttünk erről, hogy nyitunk a város lakossága felé azzal a szándékkal, hogy ismerjenek meg bennünket, ismerjék meg a múltunkat, a kultúránkat. Jusson el a fejekbe, hogy hogyan is élünk, miket is alkotunk – őszintén megmondom –, hogy vetkőzzék le az emberek a sztereotípiákat. Oktatással, tanulással, kultúrával, egymás megismerésével jutunk előre szerintem. Volt már több rendezvényünk Karcagon. Tavaly volt a Saul fia című film vetítése, volt itt a Budapesti Fesztiválzenekar, amely a Zsinagógában adott nagyszabású koncertet. Volt már klezmerkoncert, könyvbemutató, és van még rendezvény a tarsolyban.

– A rendezvényeken és a kiadványaikkal való megismerkedési lehetőségen túl mennyire elérhetőek Önök a karcagi lakosság számára? – kérdeztük.

– Folyamatos szervezés alatt van a Zsinagóga látogathatósága, pillanatnyilag még nyitva tartásunk nincs. Részleteket erről még nem tudok mondani, de szeretnénk látogathatóvá tenni. Városismereti sétákon már idáig is volt erre lehetőség, és volt olyan próbálkozás, hogy a Múzeumok Éjszakáján nyitva volt a Zsinagóga. Mindenkit szeretettel látunk, de a formáját még meg kell találnunk ennek – árulta el az elnök.

Erdei Orsolya

Karcagi Hírmondó XXX. évf. 16. szám 2017.05.12.