A holokauszt egri áldozataira emlékeztek

HEOL / V.M

Emlékező gyásznapon hajtottak fejet az 1944-ben Egerből elhurcolt, kétezer zsidó polgár emléke előtt a Zsidó temető emlékművénél vasárnap Egerben.

---

A holokauszt 73. évfordulójáról és az áldozatokról emlékeztek meg. Gara István kántor éneke után Verő Tamás főrabbi elevenítette fel a szomorú történteket.

A zsidóktól 1944 márciusában bevonták a telefonokat: a 630 telefonállomásból 87, azaz 14 százaléknyi volt zsidó tulajdonban. A hitközség elnökét, Fischer Lajost és alelnökét, több kereskedőt és értelmiségit 1944. április 4-én a budapesti toloncházba internálták. Április 5-én jelent meg az egri rendőrkapitány felhívása a rádiókészülékek 48 órán belüli beszolgáltatási kötelezettségéről. Később 11 ítélet született sárga csillag nem viselése miatt, pénzbüntetéseket is kiszabtak – mondta a főrabbi.

Egy nappal később az elgyötört embereket gyalog a 16 kilométerre lévő kerecsendi téglagyárba terelték át, ahol az esőben fedél nélkül voltak, s ahol kemencelyukakba zsúfolva töltöttek el négy napot. A csendőrök a kerecsendi erdőben több embert agyonlőttek. Innen a tíz kilométerre lévő maklári vasútállomásra kellett gyalogmenetben menniük – részletezte a rabbi, aki azt is kifejtette, hogy az áldozatokkal saját sírjukat ásatták meg, majd végeztek velük.

A hozzátartozók mécseseket gyújtottak, majd Habis László polgármester fejezte ki együttérzését. Elmondta, hogy az antiszemitizmus minden formája elítélendő, továbbá, hogy ilyen szörnyűségeknek nem szabad bekövetkezniük. Kiemelte: Eger a zsidóság történetében fontos szerepet játszott, megemlítette a zsinagógát, a kultúrházat és a zsidó bálokat. Hangsúlyozta azt is: az egri polgárok együtt éltek a zsidókkal, befogadták őket.

A hozzátartozók végül elhelyezték az emlékezés kavicsait az emlékműnél.

---