A brazil zsidó közösség él és virágzik

---

A brazil zsidó ernyőszervezet igen erős, 60 zsidó közösség tartozik hozzá, a pluralista irányultságútól az ortodoxig. Az élet egész spektrumát lefedő intézményrendszert tartanak fenn, kb. száz rabbi dolgozik a közösség javára. A világ legnagyobb zsidó közösségi háza Sáo Pauloban működik: 23.000 tagja van, a tagok éves tagdíjat fizetnek. Sportolási lehetőségek, színházi, ifjúsági, vallási, zenei és táncfesztiválok programjainak széles tárháza áll az érdeklődők rendelkezésére. A brazil zsidó közösség élénken érdeklődik az európai zsidó közösségek tapasztalata felől. Sáo Paulo Brazília gazdasági és politikai központja, habár nem fővárosa. Az agglomerációval együtt 16.000.000 fős Sáo Paulo már csak ezért is kiemelkedő a brazil és a dél-amerikai zsidóság szempontjából.

Brazíliában több mint 500 éve jelentek meg a zsidók. A zsidó származású, portugál felfedező, Gaspar da Gamavolt az első, aki zsidóként a dél-amerikai kontinensre lépett. A 16. századi portugáliai inkvizíció miatt a portugál zsidók tömegesen menekültek a hollandok által birtokolt Északkelet-Brazíliába. 1637-ben építették a Kahal Zur zsinagógát, amelyet a portugálok bezártak, miután kiűzték a hollandokat. Csak 2002-ben nyitották meg újra, így jelenleg Amerika legrégebbi zsinagógája.

1773-ban portugál királyi rendelet alapján megszűnt a zsidók diszkriminációja, így a zsidóság lassan visszatért Brazíliába. Az 1824-ben függetlenedett Brazília első alkotmánya vallásszabadságot biztosított a lakosságnak. Marokkói zsidók is érkeztek az országba, az Amazonas régióban telepedtek le. A brazil zsidóság létszáma különösen a cári pogromok elől menekülő orosz, majd a nácik elől menekülő európai zsidókkal növekedett meg, az 1950-es években észak-afrikai zsidók is érkeztek. Habár a brazil zsidóság az ország lakosságának csupán 0,6 %-át alkotja, mégis jelentős szerepet játszik a politikában, felsőoktatásban, bankszektorban, iparban, kultúrában, sportokban és a szórakoztatóiparban.

A brazil zsidók nagy része askenáz (lengyel és német) felmenőkkel rendelkezik, azonban jelentős szefárd (szíriai, libanoni, egyiptomi és marokkói) zsidóság is él az országban. A legtöbb brazil zsidó magát szekulárisnak és cionistának tartja. Az 1930-as évekig a fő vallási irányzatuk az ortodox volt, utána megjelent a reform irányzat is köreikben. Manapság a két legnagyobb brazil zsinagóga az ortodox és a reform vonalat követi. Sáo Pauloban működik az Albert Einstein Zsidó Kórház, amelyet 1955-ben építettek adományokból. Jelenleg Brazíliában él Dél-Amerika második legnagyobb zsidó közössége, a világon a brazil zsidó közösség a kilencedik a népességi rangsorban.

Brazíliában a világon az egyik legalacsonyabb az antiszemitizmus mértéke, az országban tilos antiszemita és rasszista ideológiát terjeszteni, ilyen könyveket kiadni, a horogkereszt tiltott önkényuralmi jelkép.

Brazíliának a megalakulása óta van diplomáciai kapcsolata Izraellel: az ENSZ-ben szolgáló diplomata, Oswaldo Aranha is a zsidó állam létrehozása mellett szavazott 1947-ben.

Főleg a brazil gazdasági válság, a városokban terjedő erőszak és a kormány korrupciós botrányai miatt 2011 és 2015 között megduplázódott a Brazíliából Izraelbe alijázók száma. 2015-ben közel ötszázan döntöttek így, míg 2011-ben csupán százkilencvenegyen.

JTA / MAZSIHISZ

---