8 könyv hanukára az ünnep 8 napjára – kicsit szubjektíven

Az ünnep nyolca napjára egy-egy könyvet ajánlunk (kicsit szubjektíven), – olvasásra, ajándékozásra vagy mindkettőre. Jó olvasását és fényekben gazdag ünneplést kívánunk, mert egy-egy gyertya mellé, egy-egy könyv is jár.

A magyarországi zsidóság története
Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke-Toronyi Zsuzsanna

magy_zsid_k__pes_t__rt.jpg

Menórával díszített, derékban kettétört sírkő a 3. századból – csodálkozó, fejét vakaró szemüveges kisfiú a Teleki téri lakászsinagógában. Nyitó és zárókép. A kettő között: Árpádházi királyok héber betűjegyes ezüstdénárjai, törökkori zsidó temetőben talált, mazal tov feliratú menyasszonyi aranygyűrű, a zsidók egyenjogúságát kimondó 1849. IX. törvénycikk, herendi porcelán szédertál, a Párisi Nagy Áruház, ,,tudósasztal” a Centrál kávéházban, a Borsszem Jankó karikatúrái, szecessziós épületek sora, plakátok, az Auschwitz-album lapjai, a Zsidó Nyári Fesztivál. Egyedülálló vállalkozás ez a fotókkal, dokumentumokkal gazdagon illusztrált kötet, mely a magyarországi zsidóság sok évszázados történetét – a családi életet, a hitéletet, a kivételes személyiségeket és egyéni-közösségi tragédiáit – minden eddiginél teljesebben mutatja be a kezdetektől napjainkig.

Napló 1935-1946 I-II.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni

Gyarmati Fanni (1912–2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében.

Nagypapa hűlt helye
Bächer Iván

nagypapahulthelye.jpg

Egy zsidó könyvet tart kezében az olvasó. Részben már más kötetben megjelent, részben eddig csak újságban publikált – mondjuk zsidó tárgyú írások – cikkek, tárcák, portrévázlatok sorjáznak itt. Lehet kérdeni, éspedig joggal: Minek? Mire jó ez? Micsoda dolog ez? Felekezet, faj, származás, vagy valami más efféle bajos szempont szerint különböztetni embereket, helyeket, történeteket. Én a zsidóság kérdését másképpen fogom fel. Számomra ez se nem vér, se nem hitvallás, de még csak nem is kultúra kérdése. Hanem sorsé. A zsidó sors az, ami valakit zsidóvá tesz. Egyszerűbben: zsidó az, akit mások lezsidóznak. Hogy csak egy példát mondjak: Aki 1944-ben lezsidózottat bújtatott, az életveszedelemnek tette ki magát. Vagyis vállalta a zsidó sorsot. Zsidóvá lett. Aki zsidózottnak volt férje, felesége, aki zsidót mert tisztelni, szeretni – szintúgy. És azok a németek, akiket a magukat demokratikusnak nevező hatóságok és hatalmak űztek el századok óta szeretett otthonukból, éppúgy zsidó sorsot szenvedtek, mint pár évvel előbb honfitársaik. Ezért szerepel ebben a könyvben vagonra rakott sváb és kisemmizett erdélyi arisztokrata, kilóra eladott szász és magyar cselédszármazék is. Megannyi zsidó. De persze az itt megidézett lelkek többségének volt valami zsidó vallású fölmenője. Én nem vagyok hullaszámoló, nem tudom, mi a bánat mértékegysége, nem szokásom az emberi könnyeket halmozni latra és méricskélni.

Síp utcai kevert
Kardos Péter

siputcaikevert.jpg

43 éve vagyok rabbi, 42 éve Zuglóban. Arról, hogy a könnyed hangulatú cikkek keverednek komor prédikációkkal: a humor a túlélők számára mindig is mentőöv volt. A 20. században…és a 21.-ben is. A könyvet a”felháborodom, tehát vagyok” jegyében írtam. Rabbiképzőt végeztem, nem prófétaképző, s mégis… Ha az egyes fejezetek dátumára figyel az olvasó, olykor évtizedekkel későbbi dolgokra ismer. Ez a lottón sajnos nem jött be. Kiknek ajánlom a könyvet? Az első részt (cikkek) a vallástalanoknak (és a vallásosoknak). A második részt a vallásosoknak (és a vallástalanoknak). A zsidó gondolkodásmódot, szemléletet, viselkedést megismerni akaróknak. Szerény vagyok. Nem álmodozom arról, hogy valaki egy lakatlan szigetre költözés legendás 3 tárgya egyikeként ezt viszi magával. Bár… – vallja könyvéről a szerző.

Kafka macskái
Szántó T. Gábor

kafkamacskai.jpg

„Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele. A regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon. Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban és utána két évtizeden át? A nyomozás során nemcsak Kafka sorsa, hanem a 20. századi közép-európai lét egésze válik kérdésessé. Mi lesz a sorsa annak, aki nem bírja elviselni a szerelmet, mert teher a hontalanság élménye, de nem könnyű a hazaérkezés sem, hiszen választható hazájában se lehet igazán otthon? A nyomozás, a különleges tel-aviv-i betörés hihetetlen története, a Kafka-hagyaték csak mellékszál két ember, egy férfi és egy nő váratlan egymásra találásában.”

Hanukai fejtörő zsidongó
Verő Bán Linda-Tibor Z. Petényi

hanuka_fejtoro.jpg

Hanuka első napján fog megjelenni az új Hanukai fejtörő Zsidongó, mely olvasni és írni tudó, és gondolkodni szerető iskolásoknak készült. A foglalkoztató könyvben különböző nehézségű feladatok vannak, melyek valamilyen módon mind kapcsolódnak hanuka ünnepéhez.

Aranyhomok
Benedek István Gábor

big_aranyhomok.jpg

Az Aranyhomok regény: 1954-55-ben játszódik Kecskeméten. Hőse pályáját kezdő újságíró. Naiv polgárfiú, nem jártas a politika ingoványában, a párt harcai távol állnak tőle. Ekkor váltják le a balos vonalat, jönnek a reformisták. De vannak árulkodó jelek, és főleg zűrzavar: ismét üldözik a kulákokat, leváltják a rákosista főszerkesztőt, sárba taposnak egy ifjú énektanárnőt. Hősünk megismerkedik a megyei első titkár fogadott lányával, és innentől különös dolgok történnek vele. Meghívják az elit nagy vadászatára. A titkárral itt közlik: menesztik; ezt a döntést már Moszkva is jóváhagyta. A háttér a poros, homokra épített, szomjazó város. A színészek nyugtalanok, a kaukázusi cirkuszt lázasan építik, a fiatal sportolók kerékpárversenyt hirdetnek, a focipályán érdekes élet folyik a függöny mögött. Miközben az első titkár a vadászfegyverét önmaga ellen fordítja. És a lövés végzetes. Már csak másfél év, és következik 1956…

A végső kocsma
Kertész Imre

ket__sz_v__gs__kocsma.jpg

Kertész Imre új kötete szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzések és szépirodalmi vázlatok, töredékek egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó történetét idézik meg. Az eredeti regényterv (A szodomai magányos címmel) még az ötvenes években merült fel az íróban, s évtizedek múltával most újra megkísérti, más-más tartalmi, formai lehetőségekkel. Ahogy írójuk évtizedekkel korábban lejegyezte a maga számára, hogy mindig ugyanazt a regényt és életet kell írni, e program most teljesedik ki leginkább és nyer radikális, gyakran önmagával szemben is kíméletlenül őszinte megfogalmazást. S noha Kertész Imrének ez a legszemélyesebb könyve, a szerző maga mégsem azonosul a sikeres Kertész Imre nevű íróval és márkanévvel és ez a distancia még inkább drámaivá teszi e kötet írásának (és mindenkori olvasásának) a folyamatát. A végső kocsma egy olyan könyvterv, amely ha nem is készült el, de mégiscsak megvan. Leginkább talán egy kései Turner-képhez hasonlítható: ha körvonalai el is mosódnak, de mélyeiből feltűnik valami rejtelmes derengés: s ez maga a létezés.

Témák: