Betöltés...
  /  

128 éve avatták fel az esztergomi zsinagógát

128 éve, 1888. augusztus 21-én avatták fel az új zsinagóga épületét, amelyet Baumhorn Lipót budapesti építész tervei alapján építettek.


Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, 2006-ban pedig az önkormányzat vette meg. Azóta kulturális intézmények költöztek oda, rendszeres konferencia helyszín. A kétszintes műemlék zsinagóga 1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll. Ezeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze.

Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel. Ide még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel. Az épület előtti Mártíremlékmű Martsa István tervei alapján készült. Az eredeti 2,5 méteres bronz alkotás a mauthauseni emlékműpályázatra készült, és az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került. A mai szobrot 1985-ben állították. Talapzata vasúti talpfákból rakott máglya.

Az épület falán egy emléktábla emlékezik meg az elhurcoltakról.

A városban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak. Ezt igazolja, hogy két, Oroszországból a városba érkező regensburgi zsidó kereskedő a zsinagóga előtt találkozott hittársaival.

A reformkorban Esztergom befogadott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat.

Kereken harminc évvel később Lechner Ödön építész egy munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. A zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára.

A templomot 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel. A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga bombatalálatot kapott, és erősen megrongálódott.

A zsidóság nagy részét – mintegy ötszáz főt – elhurcolták, azóta sincs számottevő közösségük a városban. Azóta az épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet.

Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások.

A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és a berendezést. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, amely 2006-ig konferencia-központként is üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát.

Forrás: Esztergom Anno / Facebook oldal


Témák:
Ezek is érdekelhetnek