mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
Szavazó

Zsinagógát avatnak Békéscsabán

2008-09-20 23:31:07
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

A városban, ahol a holokauszt elõtt közel négyezer zsidó élt, s ahova a vészkorszak után alig ötszázan tértek haza, ma 39 aktív tagot számlál a zsidó közösség.



A háború elõtt két zsinagóga mûködött, egy neológ és egy ortodox. A két épületet a hatvanas években adta el a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége, ahol ezek után csak a mikve épülete melletti kis közösségi házban maradt hely a maradék kis közösségnek együtt gyakorolnia vallását. Ez viszont a kilencvenes évek derekán a városfejlesztés útjába került. Az önkormányzat méltányos árat, 40 millió forintot adott a romos épületekért.
 

B__k__scsaba_zsinag__ga.JPG


Az új zsinagóga felépítéséhez szükséges másik negyven millió forintot zsidó szervezetek, de elsõsorban a MAZSIHISZ biztosított, amibõl a Széchenyi ligetben a keleti blokk – háború utáni valószínûleg elsõ – hitközségi zsinagógáját felépíthessük.

Az építkezés mára sikeresen befejezõdött és az új zsinagóga avatására 2008. szeptember 28-án, vasárnap délután 15:00 órakor kerül sor

Az avatásra mindenkit szeretettel várunk!

 További információ:
Dr. Goldmann György: 06 20/444-70-60
E-mail: ggoldman@freemail.hu
Címünk: Békéscsabai Zsidó Hitközség
5600 Békéscsaba, Széchenyi liget

 

 

A Békés megyei zsidóság


Letelepedés:

A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek elsõ felében kezdõdött. Ekkoriban még csak egy szeszfõzõ zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési fõszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettõl fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését (Implom 1971, 65-66). Az 1700-as évek végétõl kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az elsõ zsidó közösségek, majd 1840-tõl kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés.

Virágkor:

Míg 1836-ban csak 542, 1870-ben már 6255 izraelitát írtak össze a megye területén. A XIX. század közepétõl az elsõ világháborúig terjedõ idõszakban megalakultak a hitközségek, felépültek a megye legnagyobb és legszebb zsinagógái (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Békés, Szarvas, Battonya, Sarkad), és létrehozták a mikvéket, iskolákat, Chevra Khadisákat és a különbözõ egyesületeket. Ez az idõszak a Békés megyei zsidóság fejlõdésének, és a századfordulón már virágkorának idõszaka.Az elsõ világháború és az azutáni politikai és gazdasági események, az õszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás, a trianoni békét követõ területelcsatolások, a gazdasági világválság, az antiszemitizmus térhódítása és a zsidótörvények bevezetése jelentõs változásokat idéztek elõ az ország és a megye zsidóságának életében is. Az õszirózsás forradalom idején különösen a megye déli részében, Tótkomlóson, Mezõkovácsházán, Medgyesegyházán és sok más településen pogromok során kirabolták a zsidó kereskedéseket, házakat, egy esetben gyilkosság is elõfordult.

Holokauszt:

Az elsõ zsidótörvénnyel kezdõdött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, a hontalanoknak minõsített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejezõdött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyûjtõtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi és strasshofi koncentrációs táborba. A holokausztnak mintegy 5000 Békés megyei zsidó is áldozatul esett.

A Békés megyei mártírhalált elszenvedettek számát pontosan soha nem tudhatjuk meg. Nem is fejezhetõ ki az a mérhetetlen veszteség, amelyet a megszûnt közösségek hiány okozott a régió emberi, társadalmi, gazdasági és szellemi életében.

A háború után: A mintegy kétezer túlélõ egy része a háború után kivándorolt, elköltözött, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van zsidó hitközség.


Békéscsaba


A békéscsabai hitközség nem tekinthet vissza hosszú múltra, mivel maga Békéscsaba városa is csak nemrég ünnepelte 250 éves fennállását. A török hódoltság után, 1715 körül újra benépesült a helység, amikor a földesúr evangélikus tótokat telepített be. 1821-ben azonban már biztosan többen laktak itt, mint Gyulaváriban. A zsidó temetõben található legrégebbi sírkõ felirata szerint az alatta fekvõ Singer Jakab 1821 júliusában halt meg. 1825-ben Békéscsabán már öt zsidó lakott, akik fõleg a nép által készített zsák-, és ponyvavászon értékesítésével foglalkoztak.

A legrégebben letelepedett zsidó családok: Kohn Lõrinc, Tevan Ábrahám és fia, József (1816 körül Békéscsabán született), Grüner Fülöp, Riesz Dávid, Weisz és Schwarz család. A 40-es évektõl kezdve szabadon költözködhetett a város zsidósága, így rohamosan szaporodtak a csabai hitközség tagjai is. Nyugat-Magyarország északi részérõl, Trencsén, Árva, Liptó és Nyitra megyékbõl szép számmal költöztek be Csabára, mert a tót nyelvvel itt jobban boldogulhattak, mint a magyar helyeken.

1851-ben már 110 zsidó élt a városban. Ekkor már minden felekezetnek, így az izraelitáknak is állt a templomuk.

Békéscsabának a nagyipar területén kétségtelenül a textilipara volt a legjelentõsebb. A négy textilgyár közül a Hubertus kötõszövõgyár volt zsidó tulajdonban.

Békéscsabának, mint a környék kultúrközpontjának, igen jelentõs nyomdaipara volt. A fejlõdés 1909-ben indult meg, amikor a fiatal Tevan Andor átvette az üzem szakszerû vezetését, és országos viszonylatban is számottevõvé fejlesztette.
 

(Forrás: wikipedia.org)
 

Ide kattintva elolvashatja:
Bényei Krisztina Adalékok Békés megyezsidó hitközségeinek történetéhez címû dolgozatát.

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008