Zsidó, palesztin betegek békés egymás mellett fekvése

Shiri Zsuzsa, Jeruzsálem / HVG

Kórház az izraeli határ szélén


Dr. Ron Lobel, az ashkeloni Barzilai kórház igazgatóhelyettes orvosa többek között kórháza háborús viszonyairól, zsidók és palesztinok kapcsolatairól, a gázai civilek megpróbáltatásairól fejti ki véleményét a hvg.hu tudósítójának.

Gondolom, a háború megindulása óta több a dolguk? 

Eddig 36 katona érkezett hozzánk, a legtöbben könnyû sérültek voltak, elláttuk, majd hazaküldtük õket. A tucatnyi súlyos sérültet megoperáltuk, nyolcan jelenleg is a különbözõ osztályokon fekszenek. Fõként lõtt sebeik voltak. A legtöbb orvosunk és nõvérünk 24 órás ügyeletben van. Jönnek a civilek, illetve hozzák õket is, az utóbbi napokban több tucat Ashkelonból és más városokból érkezett sérültet láttunk el, valamennyien a Hamász rakétáinak áldozatai. A legtöbben sokkot kaptak, trauma utáni helyzetbe kerültek. Õket a kezelés után hazaküldjük, de többen fizikailag sérültek, akik kórházi ápolásra szorulnak. Azt is mondhatnám, már megszoktuk a traumatizált pácienseket, az utóbbi években több ezer ilyen lelki sebesültet láttunk el. Tudjuk, hogy mintegy ötödük krónikus beteg lesz, hónapokig, olykor évekig tartó utókezelésre szorul.

Milyen a sebesült katonák harci szelleme?

Nagyon magas. A legtöbben arra kérnek minket, hogy minél hamarabb lássuk el õket, mert mennének vissza harcolni. A szüleik viszont kifejezetten örülnek, amikor enyhe sebesüléssel itt tartjuk õket, mert addig sincsenek a fronton.

Miként látja a hátország felkészültségét a háborúra?

Szerintem ezúttal minden sokkal szervezettebb, mint a legutolsó libanoni háborúban volt. A sebesült civilek és katonák a megfelelõ elsõsegély után kerülnek a kórházba, jobban mûködnek a dolgok.

Vannak palesztin páciensek is?

Mivel mi vagyunk a Gázához legközelebb esõ izraeli kórház, a Palesztin Hatóság által elfogadott intézmény vagyunk, normális körülmények közt naponta 8-15 beteg érkezik hozzánk az övezetbõl, akiknek kezelését a Hatóság fizeti. Megoldottuk az õket kísérõ családtagok elszállásolását is. A határ lezárása, illetve újbóli megnyitása után általában nõ a Gázából jövõ paciensek száma. Amint újból megnyílik a határ, bizonyos vagyok benne, tele leszünk gázai betegekkel, tucatjával jönnek hozzánk majd sebesültek is. De nem csak mi ápolunk gázaiakat, számos izraeli kórházban is kezeli õket.

Van kapcsolatuk a gázai palesztin orvosokkal?

Természetesen. Normális körülmények közt rendszeresen konzultálunk egymással telefonon, megkonzultáljuk az eseteket, amiket átküldenek. Folyamatos ez az együttmûködés. Sajnos, a háború kitörése óta ez a dialógus megszakadt, nem tudjuk elérni õket, nem válaszolnak hívásainkra.

A kórház miként éli meg az izraeli-palesztin ellentéteket?

Nálunk egymás mellett fekszenek palesztin és izraeli betegek, Még soha nem adódott probléma sem a páciensek, sem a személyzet körében. Egyaránt vannak arab és zsidó orvosaink, azért vagyunk itt, hogy a betegeket - akárki legyen az – gyógyítsuk.

Mit tud a sebesültek gázai ellátásáról?

Jól ismerem a gázai viszonyokat, 1988-tól 1994-ig a civilek ellátásáért felelõs egészségügyi tiszthelyettesként ott szolgáltam. Jó kórházaik, kiváló orvosaik és nõvéreik vannak, de biztos vagyok benne, hogy ezekben a napokban nincs megfelelõ gyógyszerellátásuk, és nincs elegendõ felszerelésük a betegek fogadására. Nincsenek kétségeim, az összeomlás szélén áll az ellátórendszerük. Szerintem ezért is van ott annyi haláleset. Sürgõsen orvosi, eszközbeli segítséget kellene kapniuk, de ez nem tõlem függ.

Orvosként elfogadhatónak tartja a gázai civilek jelenlegi megpróbáltatásait? A földön fekvõ, vérzõ emberekre gondolok, akiket az Al Jazerra tévé mutat.

Elfogadhatatlan a gázai gyerekek és felnõttek szenvedése, halála. Elítélek minden vérontást nemcsak orvosként, hanem emberként is. Másrészt viszont egy határvárosban élek közel Gázához, nyolc éve naponta bombáztak minket, számomra ez is elfogadhatatlan.