Mazsihisz portál vakok és gyengénlátók számára
(ingyenes felolvasó program letöltése)     Vissza a grafikus főoldalra

A néma ősatyák szomorúsága – Jó Szombatot
A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 15:57 óra, a Szombat királynője 17:03 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Toldot” (Mózes 1. 5:19–28:9.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.


A néma ősatyák szomorúsága


Az ősatyák és ősanyák egy része képtelen volt kifejezni az érzelmeit, beszélgetni se nagyon tudtak egymással és ebből semmi jó nem származott.

Amikor Ábrahám Egyiptomba ment, elmondta Sárának, hogy szép asszonynak tartja őt. Azért mondta el, mert félt, hogy megtámadják miatta. Addig nem tartotta fontosnak közölni. Ahogy később nem közölte azt sem, hogy Isten parancsára fel tervezi áldozni Izsákot.

A Tórából, amely maga is szűkszavú, nem túl sok beszélgetést tudunk felidézni Ábrahám és Sára között, ahogy Izsák és Rebeka között sem. Az ősatyák és ősanyák házasságai mintha némák lettek volna. Vajon boldogok voltak? Ha nem, mit tanít nekünk ezzel a Tóra?

Amikor Rebeka terhes, Isten megjelenti neki, mi lesz a két ikerfia sorsa. Ő úgy értelmezi a homályos próféciát, hogy Jákob, a kisebbik uralkodik majd Ézsaun. Izsák, tudatja a Tóra, Ézsaut szerette, Rebeka pedig Jákobot és úgy tűnik, a család két fele elkülönülten élt ugyanabban a háztartásban. A fiúk felnőttek, mondja a szöveg, és az egyik visszahúzódó lett, a másik meg domináns, erőszakos. És hol voltak a szüleik mindeközben – merül fel a kérdés? Miért nem beszélt Rebeka Isten próféciájáról? Miért nem próbálta meg meggyőzni ahelyett, hogy becsapta Jákob közreműködésével?

Miért uralkodott a némaság Ábrahám és Izsák házasságában? Miért kellett Sárának közvetlenül a fia „majdnem feláldozása” után meghalnia? Miért élt ő, Sára Kirját Árbában, míg Ábrahám Beer Séván házasságuk utolsó korszakában?

Miért fordult némán egymás ellen Izsák és Rebeka?

A Tóra az ősanyák és ősatyák történetében a néma boldogtalanság észrevétlen, csendes katasztrófáiról beszél, maga is sok elhallgatással, hogy megtanuljuk észrevenni a néma fájdalmat is.

A Tóra szerint Isten szavakkal teremtette a világot és aztán átadta a szavak erejét az embernek, aki elnevezte az állatokat és birtokba vette a megnevezés hatalmát. A Tóra állandó újraértelmezése tette a beszélgetés vallásává a zsidóságot, mert egyedül a beszélgetés segít megérteni Isten szándékát, a világot, a másikat, a kapcsolataink holtpontjait és zsákutcáit. A beszélgetés a legnagyobb hatalom, amely adatott nekünk. Az ősatyák és ősanyák magánéleti tragédiáit jórészt a beszélgetés hiánya okozta, de ők voltak azok, akik feltalálták, ha nem is maguknak, a gyógyírt: Isten és ember állandó beszélgetését, a szövetséget.

Sára és Ábrahám, Rebeka és Izsák megtapasztalták a némaság poklát, amelyet maguknak teremtettek. Az ő történetük is azt kéri Tőlünk, hogy adjunk esélyt kapcsolatainkban a beszélgetésnek.

Jó szombatot kívánunk!