Szerethetik és megvédhetik a zsidók hazájukat?

Polgár Ernõ

“Teljes szívedbõl ragaszkodjál hazádhoz” (Talmud)

A Talmud szép és örökérvényû sora jutott eszembe. S lelki szemeim elõtt “képtelen vízió” jelent meg: Karácsony második napján határszéli magyar településekre rakéták pottyantak. Bennem felvetõdött a kérdés:

A magyaroknak kötelessége-e megvédeni településeiket és visszalõni?

Igen. Kötelessége. A válasz egyértelmû.

S van olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tûrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre.

Nincs. A válasz itt is egyértelmû.

S ha Hanuka idején rakéták landolnak Izrael földjén, a zsidóknak ezt vajon tûrni kell?

Biztos, hogy nem kell.

 
"Akit egyszer megmart az eb, ugatásától is fél" (Talmud)

A hatvan éves zsidó államot megalakulása óta folyamatosan fenyegették, támadások érték az arab világból, s hosszú idõ elteltével a palesztin lakosság többsége tudomásul vette a békekezdeményezéseket és elismerte Izrael létezését, s elfogadja a békés egymás mellett élés elvét. Izrael pedig eleget tett vállalt kötelezettségeinek: 2005-ben teljesen kiürítette a Gázai övezetet, s lehetõséget adott arra, hogy az ott élõk szervezzék és irányítsák életüket, békés és nyugodt körülmények között építsék országukat, fejlesszék gazdaságukat. 2007-ben a kivonulás utáni békés fejlõdést megtorpant: a Hamasz mini-államot hozott létre.

 
A tények: tények

"A magyar nem szokott igazságos lenni, hanem szeret másokat sértegetni, s mivel ez neki nem fáj, azt hiszi, azoknak sem fáj, akiket sért" (Széchenyi)

A Magyarországon sokak által „megbélyegzett”, Hamasz rakétatámadásokra válaszul Izrael december 27-én, szombaton indította
 

Öntött ólom" hadjáratát:

• A légierõ Iszmail Hanijje gázai Hamasz-vezér irodáját rombolta le
• Súlyos károk a gázai infrastruktúrában (szárazföldi hadmûvelet szerda délig nem indult)
• Francia tûzszünet-kezdeményezés
• Kétezer rakétája lehet a gázai Hamasznak

A december 27-én, szombaton délben indított "Oferet jecuká" (Öntött ólom) hadmûvelet célja: a biztonsági helyzet megváltoztatása.

Miközben a világ országaiban vidám Szilveszterre, újévre készültek: Izrael a 2008. év utolsó napján esõs, hûvös reggelre ébredt. A hadmûvelet a levegõben kezdõdött: az izraeli légierõ a Hamasz infrastruktúráját vette célba, a Gázai övezetbõl kilõtt rakéták pedig izraeli városokban, falvakban: házak tetejét szakította be. Kedden – szerencsére este, amikor a gyerekek otthon voltak - három rakéta robbant Izrael negyedik legnagyobb városában, a negyedmillió lakosú Beér Sévában, az "atyák városában". Az egyik rakéta egy óvoda tetejét szakította be, egy másik óvoda kertjében landolt.

 
Elõzmények

Ahhoz, hogy két nép bízzék egymásban, és becsülje-egymást mindkettõjüknek egyformán hozzá kell járulniuk. De hát hogy legyen ez lehetséges, amikor az egyiknél csaknem héttétel és szinte dicséretreméltó cselekedetszámba megy, hogy a másikat üldözze. (Lessing)

1948. május 14.: A független Izrael kikiáltása. A környezõ arab államok hadseregei megkísérték lerohanni a zsidó államot.

1950. április 24.: A Jordán folyótól nyugatra húzódó partvidéket (5,500 km2) Transzjordánia (ettõl kezdve Jordánia) hivatalosan is annektálta, míg a Sinai félsziget tengerpartjától északra fekvõ, 6X16 km széles, 40 kilométer hosszú területsávot, a Gázai övezetet (360 km2) Egyiptom.

1956. október 29.: Az izraeli hadsereg a szuezi hadjárat bevezetéseként elfoglalta a Gázai övezetet, és 1957 márciusáig megszállás alatt tartotta.

1967. június 5.: A hat napos háború elsõ napján a Cáhál, az izraeli hadsereg elfoglalta és 2005. augusztusáig megszállás alatt tartotta a Gázai övezetet.

1987. december 8.: Az elsõ palesztin intifáda kirobbantása Gázában

1997. október 6.: Az izraeli börtönben 1991 óta fogva tartott és szabadon bocsátott Achmed Jaszin sejket hõsként fogadták Gázában.

1993. december 13.: Jichak Rabin miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezetõ kairói találkozóján Rabin felvetette a Gázai övezetbõl és Jerikóból való kivonulást.

1994. július 1.: Jasszer Arafat Tuniszból visszatért Gázába

1995 folyamán: A munkavállalók között izraeli területre behatoló fegyveres támadók miatt Izrael több, mint 50 kilométer hosszúságban többszörös kerítéssel vette körül a Gázai övezetet.

2000. október 1.: A második intifáda kirobbantása: (a palesztinok Ariel Sharon akkori hadügyminiszter látogatásának tulajdonították az egykori jeruzsálemi zsidó Szentélyek helyén, az óvárosi Templomhegyen.)

2001. vége: A Hamasz mérnökei és technikusai megépítették a "Kászám I" elnevezésû rakétát.

2002. szeptembertõl: A Cáhál, az izraeli hadsereg 40-50 méter magas oszlopok telepítését kezdte meg a Gázai övezetet körülvevõ 50 kilométer hosszú határkerítés izraeli oldalán.

2004-tõl gyakoriak a merényletek

2005. szeptember 11.: Izrael befejezte a Gázai övezetbõl történt kivonulást.

2006. január 26.: A palesztin törvényhozói választások gyõztese a Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom) miniszterelnöke: Iszmail Hanijje. Mahmud Abbász (Abu Mázen), a Palesztin Hatóság elnöke azonban megfosztotta a méltóságtól.

 
Hol tartunk?

"Az ember legyen ember! Helyzetétõl függõen alakítsa magát azzá, amit a legjobbnak tart." (Herder)


Az „Öntött ólom” hadjárat tizedik, a szárazföldi hadmûvelet megindításának harmadik napján?

• Háztól-házig folytatódik a küzdelem a Hamasz-fegyveresekkel Gáza város térségében.
• A Hamasz emberveszteségét a szárazföldi harcok kezdete óta 50 körülire becsülik
• Eltemették a Goláni egység hõsi halottját – egy sebesült kritikus állapotban
• Harmincezer tartalékost hívtak be – többségüket a hátország biztosítására.
• Askelonban, Asdodban nem szûnik a rakétaesõ.

A zsidó naptár szerint ma – január 6-án - van tévét hó 10-e, s kétezer ötszáz évvel ezelõtt ma érkeztek Nabukodonozor katonái Jeruzsálem falaihoz, s a babiloniak lerombolták a várost és a Szentélyt.


 Az Örökkévaló adjon békét és nyugalmat minden teremtményének!

 Shalom!