mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2018. December « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
Szavazó

Minószi városra bukkantak Izraelben

2009-12-22 21:52:31
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Forrás: Múlt-kor


Egyedülálló égei stílusú falfestményeket találtak a régészek az izraeli Tel Kabriban. A kutatók szerint az egykori város vezetői tudatosan döntöttek a minószi kultúra elemeinek átvételéről, és meghonosításáról.


Tel Kabri az egyetlen olyan hely Izraelben, ahol mediterrán, égei stílusú falfestményeket találtak a régészek. A kutatók szerint az egykori város vezetői tudatosan döntöttek a minószi kultúra elemeinek átvételéről. „Ez a kulturális sokszínűség a városvezetés tudatos döntése volt, hogy összekapcsolják a mediterrán kultúrát a sajátjukéval, ne pedig adoptálják a szíriai és a mezopotámiai művészet jegyeit, mint ahogy más városok tették Kánaán területén. A kánaániak keleten éltek, de európaiként akartak viselkedni” – mondta el a feltárás vezetője, Dr. Asszaf Jaszur-Landau.

A bronzkori (i.e. 2000-1550) kánaáni település romjait Tel Kabri mellett találták meg a régészek 1986-ban, és 1993-ig ásták a város vezetőjének palotáját. Nemrég - új vezetés alatt - újraindultak a kutatások. Tel Kabri egyébként azért fontos, mert lerombolása után nem építettek fölé másik várost. Ennek köszönhetően ez az egyetlen épségben megmaradt kánaáni település, amit eredeti körülmények között tárhatnak fel. Mindez igaz a nagyjából 6000 négyzetméteres alapterületű palotára is. „A leletek segítségével képet alkothatunk a kánaáni időszak politikai és szociális életéről. Megtudhatjuk, hogy volt-e központosított közgazdasági rendszere, volt-e adó, vagy, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet folytattak" – magyarázta a professzor.

A mostani ásatások azt is lehetővé tették a kutatók részére, hogy a városlakók kulturális szokásaira következtessenek. A Tel Hacornál folytatott feltárások során ugyanis sok szíriai és mezopotámiai stílusú tárgyat találtak, míg Tel Kabrinál ilyen jellegűek nem kerültek elő. A további kutatások is megerősítették azt a feltételezést, miszerint ez a város nem csak kereskedelmi kapcsolatban volt a mediterrán királyságokkal, hanem kulturálisan is szeretett volna közéjük tartozni.

„Hacorral ellentétben, ahol a szíriai és a mezopotámiai kulturális szokásokat tartották, Tel Kabri lakói a mediterrán kultúrát választották, minden bizonnyal az egzotikusabbnak tűnhetett a számukra” – mondta Dr. Jaszur-Landau.

A legújabb ásatások a kánaáni város mindennapi életébe is pillantást adnak. A kutatók felfedezték, hogy az uralkodók magántulajdonú földeket koboztak el azért, hogy felépítsék a palotájukat, köré pedig szertartásos útvonalakat építsenek ki. A régészek egy korábban elzárt, valószínű tárolóterületként szolgáló folyosóban is kutattak, ahol rengeteg agyagedényt találtak. Az edények állati csontmaradványokat és egyéb anyagokat tartalmaztak - most ezek vizsgálata folyik épp.

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008