Forrás: Népszava
Az 1956-os forradalom az összefogás jelképe, egymástól nagyon távol álló emberek megértették egymást; erre a hozzáállásra a mai nehéz gazdasági helyzetben is nagy szükség van - mondta Mécs Imre, 1956-os halálraítélt a forradalom és szabadságharc zsidó hõsi halottainak tiszteletére tartott megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által szervezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagóga Wesselényi utcai oldalán elhelyezett emléktáblánál elmondott beszédében Mécs Imre (MSZP) kiemelte: a magyarországi zsidóság messze számarányán felül vett részt "szívvel-lélekkel" 1956-ban a forradalomban és szabadságharcban, a zsidó emberek közül is sokan életüket vesztették.
Az országgyûlési képviselõ megemlékezett a forradalom utáni megtorlás idején kivégzett zsidó áldozatokról, így Gimes Miklósról, "a forradalom mindenesérõl", Nagy Imre miniszterelnök egyik legközvetlenebb munkatársáról, és Angyal Istvánról, a felkelõk egyik vezetõjérõl is.
Megemlítette továbbá Nickelsburg Lászlót, a Baross téri felkelõk vezérét; õt életfogytiglani szabadságvesztésre, majd másodfokon halálra ítélték. Szólt még Steiner Lajosról, aki a VII. kerületi felkelõk parancsnoka volt, illetve Rajki Mártonról, aki katolizált zsidó család sarjaként vett részt a forradalomban. Mindkettõjüket kivégezték - tette hozzá.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc zsidó áldozatainak emléktáblájánál a megemlékezés jeleként kavicsot helyezett el többek között April H. Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Dorit Nachum Zats, Izrael magyarországi konzulja, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv, a szövetség ügyvezetõ igazgatója, Mécs Imre, valamint Farkas László, az, 56-os Szövetség elnöke.
Róna Tamás rabbi úgy fogalmazott: "ezek a kövek kifejezik azt a fájdalmat, amit veszteségeink felett érzünk".
