Egy munkaszolgálatos század lemészárlása Kiskunhalason

Fölkerült tegnap a YouTube videómegosztóra Végső István történész „A 101/322. sz. munkaszolgálatos század lemészárlása Kiskunhalason" című előadása. A Clio Intézet kutatója a budapesti Holokauszt Emlékközpontban „Az autentikus helyszínek szerepe a holokauszt emlékezésben" címmel megrendezett tanácskozáson foglalta össze a tragédiát és annak emlékezetkultúráját.

1944. október 11-én, a déli órákban, a kiskunhalasi vasútállomás 4. vágányára Újvidékről érkezett egy szerelvény polgári utasokkal, menekültekkel és munkaszolgálatosokkal. A vonaton utazott a 101/322. számú munkásszázad is a keretlegénységgel. Délelőtt a városban légiriadó volt, közvetlenül 12 óra előtt pedig az állomásnál – ahol bácskai német SS  katonák, valamint magyar honvédek, vasutasok és polgári személyek is tartózkodtak – robbanás hallatszott. A dörrenés után sokan kiáltozni kezdtek, hogy partizánok támadták meg az állomást, a fegyveresek ezt követően vették tűz alá a munkaszolgálatosokkal teli vagonokat, majd embervadászatba kezdtek. Az öldöklés 3-4 óra hosszat tartott. (Végső István írása alapján.) Az áldozatok 18-19 év körüli pesti  fiatalok voltak, a vasút mellett földelték el őket, exhumálásuk után a Kozma utcai temető lett végső nyughelyük. Az áldozatok között volt Örkényi Strasszer István szobrászművész is. 

A Holokauszt Emlékközpontban a napokban „Az autentikus helyszínek szerepe a holokauszt emlékezésben" címmel megrendezett konferencián Végső István  tartott előadást a tömegmészárlásról, annak helyszíneiről és emlékezetkultúrájáról:

A Clio Intézet munkatársa az előadásban többek között olyan kérdésekre kereste a választ, hogy  mi válthatta ki a mészárlást, hogyan és miért így zajlott az exhumálás és a temetés. Hányszor és kik emlékeztek a lemészárolt munkaszolgálatosokra? Miért hangsúlyozták ki a perekben, a sajtóban, a műalkotásokban a magyarok és a kiskunhalasiak részvételét, szemben a munkaszolgálatosokat legyilkoló SS-alakulattal?

A konferenciával a  Holokauszt Emlékközpont a „Holokauszt, európai értékek és helytörténet” megnevezésű, az IHRA és Visegrádi Alap által támogatott nemzetközi projekt megvalósításához járult hozzá. 

A fönti archív felvételek a Magyar Nemzeti Filmarchívumból származnak. A filmet készítette: Bánki Miklós és Simonyi Andrea. A filmben látható archív képeket és dokumentumokat Frisch György, a NÜB egykori elnöke bocsátotta a film készítőinek rendelkezésére.

(Címlapképen: az exhumálás pillanatai. Fotó: Feketeváros.blog.hu)

FORRÁS: HDKE.HU